Feketemunka és válság

Naponta hallhatjuk a híradásokban, hogy a gazdasági válság hatására egymást érik a leépítések már a kisebb cégeknél is. A kormány egész évben a feketemunka elleni fellépést tekintette az egyik legfőbb feladatának. Egyre több lesz a kiszolgáltatott helyzetben lévő munkanélküli, így kérdésként merül fel, hogy vajon mennyire lesz sikeres ez a küzdelem 2009-ben?

Tavaly karácsonykor hirdették meg első alkalommal az érintett hatóságok a feketegazdaság visszaszorítását célzó, "Csillagszóró hadművelet" névre keresztelt összevont ellenőrzési akciót. Ennek sikere folytán februárban nyolcra emelkedett azoknak a hatóságoknak a száma, amelyek együttműködési megállapodásban rögzítették, hogy az ünnepekhez, illetve az idegenforgalmi szezonhoz kapcsolódó ellenőrzéseket az egész évben folytatni fogják.

Az APEH, a fogyasztóvédelmi és a munkaügyi hatóság, valamint a Vám- és Pénzügyőrség összehangolt ellenőrzései folytán 2007-ben mintegy 30 százalékkal nőtt a jogkövető magatartást tanúsító vállalkozások száma. Komoly eredményeket értek el többek között a vagyonfelderítési feladatok, a távol-keleti áruk illegális kereskedelme, a fekete foglalkoztatás feltárása, a biztonsági előírásokkal kapcsolatos szabálytalanságok, illetve a nyugta- és a számlaadási kötelezettség ellenőrzése terén is.

A hatóságok az idei évben kiemelt figyelmet fordítottak a vásárok, piacok ellenőrzésére, de a környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági előírások megszegéséből eredő szabálytalanságok feltárására is, de célponttá váltak tömegrendezvények (pl. Sziget, Forma 1, Művészetek Völgye. Folyamatosan ellenőrizték a mezőgazdasági, az építőipari cégeket, a vendéglátóipari és a kereskedelmi egységeket, főként húsvétkor és karácsonykor pedig a húskészítményeket forgalmazókat.

Feketefoglalkoztatás - egyre újabb trükkök

Az első negyedév munkaügyi ellenőrzéseinek megállapították, hogy valósak azok a statisztikai adatok, amelyek szerint minden ötödik munkavállalót feketén foglalkoztatnak. A kiemelten ellenőrzött építőipari ágazatban ellenben a korábbiakhoz képest gyakoribbá vált a jogszerű foglalkoztatás.

Komoly problémát jelentett az idei évben is, hogy számtalan dolgozó minimálbérrel van bejelentve, a munkabére további részét pedig zsebbe kapja meg adózatlanul. Az első negyedévben sok olyan, egy napos, alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) történő foglalkoztatást tártak fel a felügyelők, amelyek éppen az ellenőrzés napján kezdődtek. Továbbra is dívott az a gyakorlat, hogy az AM könyvet és egy tollat a ruhája zsebében tartotta a dolgozó, hogy egy esetleges ellenőrzéskor a munkavégzés napját a revizort kicselezve beírhassa. Az év vége felé kapott nagyobb nyilvánosságot az eltüntethető tinta bevetése. Könnyedén beszerezhető ugyanis olyan speciális toll, amellyel beírt bejegyzések hő hatására nyom nélkül kitörölhetők. Az egyik legfőbb probléma, hogy a nagy munkanélküliséggel sújtott területeken az emberek kiszolgáltatottak, így beleegyeznek a feketefoglalkoztatásba, sőt gyakran maguk kérik a bejelentés nélküli alkalmazást a közterhek megspórolása miatt.

Az AM könyv megszüntetését tervezték

Az év második felében került nyilvánosságra, hogy 2009-ben jelentősen átalakítaná az alkalmi munkavállalás rendszerét a kormány. A munkavállalók számára lehetővé akarták tenni, hogy akár az év minden napján végezhessenek alkalmi munkát, a munkáltatóknak pedig az alkalmi dolgozók elektronikus bejelentését tervezték előírni. Felröppent a hír, hogy a közteherjegyet is megszüntetnék, helyette százalékos járulékmértéket vezetnének be. Az ősszel begyűrűző válság hatására azonban egyelőre még nem született döntés minderről.

A foglalkoztatott bejelentésének elmulasztásáért a foglalkoztató mellett az a személy, illetve annak közvetlen vezetője is 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható a decemberben elfogadott adómódosítás szerint, akinek a bejelentés teljesítése a munkaköri kötelezettségei közé tartozik. Fontos tudnivaló, hogy a bírságot a bejelenteni elmulasztott dolgozók számával szorozni kell.