Már idén megjelentek a kedvezőtlen jelek

Biztatónak tűnő kezdet után a globális válság kiteljesedése 2008 második félévére hazavágta a magyar gazdaságot. Az agrárium kiugróan jó teljesítménye és a munkanapok számának kedvező alakulása nélkül még gyászosabb számokat produkált volna az ország. A kiútra nem sok esély mutatkozik jövőre.

Az év elején még úgy tűnt, hogy a magyar gazdaság talpra áll, ám később kiderült, korai volt az öröm. Sőt, a pénzügyi válság súlyosbodása miatt jövőre - 1993 óta először - recesszióval kell számolni Magyarországon.

Tehát az esztendő a számok alapján jól kezdődött, a múlt év utolsó negyedében ugyanis még 0,8, a naptári hatással korrigálva pedig 0,7 százalékkal bővült a gazdaság, míg az idei esztendő első három hónapjában 1,7, illetve 0,9 százalékos volt az ütem. Negyedéves összevetésben pedig 0,3 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP).

A negyedéves számítások alapján a gazdaság a második negyedévben 2, az első félévben pedig 1,9 százalékkal növekedett. A harmadik negyedévben 0,8, a naptári hatás kiszűrésével 0,7 százalékkal gyarapodott a GDP, vagyis lassult a gazdasági növekedés.

Egyedi tételek

A felívelés mértéke az első félévben elmaradt a korábbi elemzői várakozásoktól, ráadásul a GDP-bővülés szerkezetét áttekintve kiderül, hogy a növekedés alapvetően egyedi tételekre vezethető vissza - mutat rá az OTP nemrég publikált elemzése. A gazdasági teljesítmény javulása mögött álló két fő egyedi tétel a munkanapok számának alakulása, illetve a kirobbanóan jó mezőgazdasági terméseredmény volt.

A munkanaphatással korrigált GDP-növekedés 1,4 százalékos volt az év első felében, a 2007-es 1,3 százalék után. A versenyszféra GDP-jének szektoronkénti vizsgálatából pedig kiderül, hogy 2008 első felében a mezőgazdasági teljesítmény adta a növekedés mintegy 50 százalékát, és a belföldi kereslethez kötődő szektorok - építőipar és piaci szolgáltatások - teljesítménye továbbra is rendkívül kedvezőtlenül alakult.

A harmadik negyedévben a gazdaság alapfolyamatai rendkívül kedvezőtlenül alakultak, a mezőgazdaság nélküli versenyszféra kibocsátása az előző negyedévhez képest évesítve 3,2, ezen belül a feldolgozóiparé 8,6 százalékkal csökkent. Ez különösen azért aggasztó, mert a felerősödő globális recessziós félelmek az eddigi adatokban alig éreztették hatásukat - értekelték a harmadik negyedéves növekedési adatokat a OTP Bank elemzői.

Időeltolódás

A jövőben várható folyamatok becslésekor abból kell kiindulni, hogy jelentősen romlott a globális gazdaság helyzete, és a negatív hatások alól egyik ország sem tudja kivonni magát. Az amerikai gazdasági fejlemények Európában nagyjából fél év múlva jelentkeznek markánsan, Magyarországon is időeltolódással jelenik meg a recesszió. A jegybank inflációs jelentésében jövőre 0,2-1,7 százalékos visszaesést jósolt.

A két szélsőérték közti hatalmas különbség hátterében az áll, hogy egyelőre nem tudni, a V alakot formáló vagy L alakú grafikonnal lehet felrajzolni a gazdasági teljesítményt. Előbbi esetben csak átmeneti lesz az exportcsökkenés, utóbbi esetben azonban elhúzódó recesszióval kell számolni - értékelte a helyzetet korábban az [origo]-nak Orosz Dániel, az Axa-csoport Magyarország stratégiai tanácsadója. A jegybank számaiból azonban az is látszik, hogy a belföldi felhasználás tételeit - a lakossági fogyasztást és a beruházást - illetően a legnagyobb a bizonytalanság: mindkét szektor esetében a jövőbe vetett bizalom hiánya tapasztalható.

Gyászos kilátások

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank makroelemzője a pesszimistább verziót tartja reálisabb kilátásnak. A bank elemzőcsoportja folyamatosan rontja a jövő évi bővülési prognózisát, most éppen -1,5 százaléknál tart. E negatív szcenárió nyomán a munkanélküliség markáns növekedésére és vállalati csődök sorára kell számítani.

A 2009-es negatív növekedést az exportpiacok állapota határozza meg: az eurózóna jelenleg várt visszaesése 1 százalék körüli, ami arra utal, hogy sok keresnivalónk nem lesz azokon a piacokon. A nettó export talán mutathat némi növekedést, de akkorát semmiképpen sem, hogy - mint az korábban már előfordult - felszínen tudná tartani a növekedést.

A reáljövedelmek csökkenése nyomán a lakossági kereslet visszaesése biztos, az állami fogyasztás az államháztartás kiadásainak lefaragása, a kisebb deficit kényszere nyomán ugyancsak zsugorodik. A beruházások terén az üzleti invesztíciók nagy esésére számít az elemző, aminek hatásait az uniós pénzek lehívása csak enyhíteni lesz képes. Török szerint nemigen mutatkozik olyan összetevő, amely jól mutatna jövőre.

Van-e kiút?

Kiút két irányba mutatkozik: egyfelől az európai exportkereslet 2009 második felében, illetve 2010-ben meginduló növekedése kimozdíthatja a magyar gazdaságot, erre azonban az újabb és újabb prognózisok napvilágra kerülésével mind kevesebb esély látszik. Az előrejelzések ugyanis egyre rosszabbak, egyre mélyebb és hosszabb válságról jelentenek. Lehet persze az exportban bízni, de a mostani ismeretek alapján ezek elég gyenge lábakon álló kilátások.

Az adó- és a jóléti rendszerek reformja is kilábalást hozhatna, ezt azonban az elemző jelenleg kevéssé tartja reálisnak úgy jövőre, mint 2010-ben. Amennyiben ez mégis bekövetkezne, a strukturális változások beindulása a legjobb esetben is 1 százalék körülire tornászhatja fel a 2010-es GDP-növekedést.