Új válsággóc alakul a Baltikumban

Az impozáns gazdasági növekedés miatt egy-két éve még annyira csodált Baltikumból csakhamar az EU "rossz tanulója" lett. Mind a három országban - Litvániában, Lettországban és Észtországban - hatalmas munkanélküliségre, óriási ütemben visszaeső GDP-re és komoly szociális feszültségekre kell számítani.

A vilniusi (Litvánia) egyetem

Immár a Baltikumot is gyakran emlegetik a hitelválság potenciális áldozatai között. Sokan Izland elrettentő példáját említik fel a térség problémái láttán. (Izlandot bankcsődjei és a helyi pénz összeomlása tette "híressé" a mostani nemzetközi hitelválságban.) Ha ez talán túlzás is, azért a válsággóc kifejezés lassanként illeni kezd Litvániára, Lettországra és Észtországra is.

A Baltikum fantasztikus növekedési számait az elmúlt években az Európai Unió szinte minden tagállamában irigyelhették. A korábban sokszor tíz százalékot közelítő vagy azt időnként felül is múló GDP-bővülésért azonban most komoly árat fizet a három ország. A növekedés miatt az infláció magas szinten stabilizálódott, így mindhárom balti állam távol maradt az euró bevezetésétől.

Gyorsan eurót akartak - hiába

Észtországban szerették volna bevezetni a közös pénzt, de a drágulás olyan nagy volt a három közül legészakibb államban, hogy végül is le kellett mondaniuk e tervről. Szakértők jelenleg elképzelhetetlennek tartják, hogy Tallinn képes lenne 2011 előtt elérni az eurózónát. (A lett jegybank elnöke a napokban pedig úgy nyilatkozott: akár 2012-ben is bevezethetik Lettországban az eurót, feltéve, hogy kordában tudják tartani a költségvetési hiányt.)

Pedig Észtország mutatói még viszonylag kedvezőbbek Lettországhoz és Litvániához képest. E két délebbi államban nemcsak a várható gazdasági visszaesés lehet drasztikusabb, hanem a politikai kockázatok is megnövekedtek. (E kockázatok politikai hátterét most nem vizsgáljuk, de Észtországhoz hasonlóan e két államban is a függetlenné válás óta feszültséget okoz az orosz kisebbség helyzete és kezelése, illetve a Moszkvához fűződő viszony.)

Az infláció volt az első probléma

Ami a gazdasági problémákat illeti, mindhárom balti állam immár a politikai konzekvenciákat kénytelen levonni az elmúlt évek dinamikus, de átgondolatlan bővülésének elmúltával. A fizetési mérleg, a költségvetés és a külkereskedelem egyensúlyára figyelmet alig fordító, az inflációval szinte egyáltalán nem törődő gazdaságpolitikusok most a nemzetközi hitelválság közepette kénytelenek szembenézni a saját források hiányával, a külföldi finanszírozás meggyengülésével.

Az infláció még mindig 7,5-10 százalék közötti volt tavaly év végén ezekben a balti államokban, amivel az Európai Unió három listavezetőjének is számított - sorrendben - Lettország, Litvánia és Észtország. Mindeközben Nyugat-Európában, Amerikában és Japánban a deflációtól, az árak csökkenésétől tartanak egyes szakértők.

A zéró körüli infláció egyébként idén már nem is annyira elképzelhetetlen a Baltikumban, ez azonban a legkevésbé örvendetes fejlemény lenne, hiszen a gazdaság rendkívül gyors ütemű visszaesését jelezné, ha ez bekövetkezne.

Az infláció mellett azonban nagy gondot okoz a fizetési mérleg magas hiánya és a külkereskedelmi deficit is.

Mentőcsomag Lettországnak

Mindezek után nem véletlen, hogy Lettország az állam méreteihez képest hatalmas, 3,1 milliárd euró hitelsegélyt kapott januárban az Európai Uniótól. Ez része annak a 7,5 milliárd eurós hitelcsomagnak, amelyet az IMF, az EU és néhány skandináv ország folyósít a balti országnak. (Lettország ezzel a második uniós tagállam, amely az EU segítségére szorul. Az elsőt - nem nehéz kitalálni - Magyarországnak hívják.)

Litvániában új kormány alakult decemberben és súlyos megszorító intézkedéseket vezetett be, ami utcai zavargásokba torkollott január közepén. A litván kabinet kezdeti "lelkesedését" mutatja, hogy mintegy hatvan törvényt módosítottak. Nem meglepő ezek után, hogy a rohamrendőrségnek kellett levernie a tiltakozókat.

Amikor a rohamrendőrség sem elég

Lettországban mindeközben a szintén kemény kiadáscsökkentő politika vezetett városi csatározásokhoz. A kormányellenes erők még a lett parlament épületébe is megpróbáltak bejutni január 13-án.

Vagyis mindkét balti országban a szociális kiadásokat megkurtító, illetve adókat emelő kormánypolitika ellen tiltakoztak az érintettek, és az ellenállásnak nem éppen a legfinomabb módját választották a tüntetők, demonstrálók. Mindez hasonlított egy kicsit a Görögországban inkább politikai okokból kitört decemberi zavargásokhoz, illetve a január közepén Bulgáriában lezajlott tüntetésekhez. (A balti országok hírösszefoglalói januárban feltűnően sokat foglalkoztak e két balkán-félszigeti országgal, ahol utcai tüntetések zajlottak az elmúlt hetekben, hónapokban.)

Lettországban a szociális feszültségek annyira kiéleződtek, hogy a rigai elnök demonstratív módon saját fizetésének csökkentését kezdeményezte. A lett államfő keresetének nagyjából tizedéről mondana le önként. Új választások kiírásáról is egyeztetnek az országban, ahol az ehhez szükséges jogszabályi módosításokat éppen most hagyják jóvá.

Kipukkadt lufi

Lettországban már most is nagyon rossz a gazdasági helyzet. Bár még 2007-ben is dinamikus volt a növekedés - 10 százalék feletti -, most hatalmas mínuszok várhatók a GDP változásában. Ennek oka az, hogy a növekedést a bérek emelésével és hitelekkel érték el. A lufi azonban most kipukkadt, az ország nem tudta volna finanszírozni, illetve refinanszírozni a külföldi adósságait, ha nem kap segítséget.

A becslések Lettországban legalább 5-7 százalékos visszaesést jósolnak 2009-re, de akadnak ennél sokkal borúlátóbb prognózisok is. A rigai gazdasági minisztérium például immár 10-13 százalékos GDP-zuhanást sem zár ki.

Az országban már most is 9 százalék fölötti a munkanélküliség, ezzel harmadikok (hátulról) Európában, de várhatóan az álláskeresők aránya jövőre 16 százalékra emelkedik a gazdasági válság következtében.

Mi lesz Lettországgal?

A gazdasági növekedés Lettországban mínusz tíz százalék is lehet, ez a legrosszabb a balti államok közül, legalábbis a svéd érdekeltségű Swedbank/Hansabank legfrissebb elemzése szerint. Észtországban 7, Litvániában 6 százalékos visszaesést vár az egyik legnagyobb baltikumi hitelezőként ismert Swedbank-csoport. A munkanélküliség Litvániában 2010-ben 12 százalékosra ugorhat, Észtországban pedig idén várnak 9,5 százalékos rátát.

A Foreign Policy című folyóirat szerint Lettország növekedése mínusz 7 százalék lesz idén. Az Economist Intelligence Unit, független londoni elemzőintézet szerint a balti térségen belül Lettország a "legbetegebb", a lett gazdaság várhatóan 2011 előtt nem kezd növekedni.