A rendszerváltást idézi a GDP-adat

Az elemzői várakozásoknál számottevően nagyobb mértékben, 2,1 százalékkal csökkent a múlt év utolsó negyedében a magyar GDP - közölte a KSH. Az ipari kibocsátás és az export múlt heti adatainak ismeretében sok jóra nem lehetett számítani.

A múlt év utolsó három hónapjában - az előző év azonos időszakához képest - 2 zázalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) - közölte az Ecostattal közös előzetes becslését a Központi Statisztikai Hivatal. (A naptári hatással korrigált negyedéves adat 2,1 százalékos visszaesést mutat éves szinten.)

A péntek reggel publikált adat számottevően alulmúlja az elemzői várakozásokat, a szakértők ugyanis 1,4 százalékos csökkenést vártak. A Reuters konszenzusa -0,84 százalékot közöl, de az még a durva visszaesést mutató ipari adat előtt készült. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy véli, hogy a gazdaság csökkenésének mértéke figyelmeztető jel is lehet a pénzügyi tárca számára annyiban, hogy a későbbi esetleges meglepetések elkerülése érdekében célszerű lenne az eddigieknél nagyobb, 4-5 százalékos visszaeséssel tervezni. Az elemző úgy véli, az idei első félévben nagy valószínűséggel összejön ekkora csökkenés.

Visszatértünk a rendszerváltás korába

A magyar gazdaság teljesítménye meglehetősen visszafogott volt tavaly, a növekedési tempó fokozatosan esett vissza, majd az egyre súlyosbodó válság betette a kaput. Egyértelműn beköszöntött a visszaesés, Török szerint tavaly a második félévben már kifejlett recesszió működött.

Az év első kilenc hónapjában még növekedett a GDP, az első negyedévben 1,7, a másodikban 2, a harmadikban pedig 0,8 százalékos bővülést jegyzett fel a statisztika, amit a ma közölt 2,1 százalékos visszaeséről szóló adat követett. Összességében a múlt évben 0,6 százalékkal, naptári hatással korrigálva 0,3 növekedett a magyar GDP az előző évhez képest.

Negatív GDP-adatra, vagyis a gazdasági teljesítmény csökkenésére legutóbb több mint egy évtizede, közvetlenül a rendszerváltás utáni években volt példa. Mindazonáltal a csökkenéssel számolni lehetett. A múlt év őszétől egyre súlyosabbá váló, a világ minden táján érezhető gazdasági válság többek között a magyar ipart is padlóra küldte: az ágazat termelése tavaly decemberben 23,3 százalékkal esett vissza a bázisidőszakhoz képest.

 

Az ipar összeomlása küldte padlóra a gazdaságot

 

A gyenge teljesítményben szerepet játszott, hogy Magyarország legfontosabb exportpartnere, a német gazdaság is hátramenetben van. A szövetségi statisztikai hivatal éppen pénteken publikálta a legfrisebb adatokat, amelyek szerint a német GDP az utolsó negyedévben az előző év azonos időszakához képest 2,1 százalékkal esett vissza.

A karácsony sem segített

Németh Dávid, az ING Bank szakértője az [origo] kérdésére elmondta, nagyon rossz képet fest a gazdaság helyzetéről a mai GDP-adat. Ez egyértelműen azt valószínűsíti, hogy az idén 3 százalékkal eshet vissza a GDP. Sőt, a negyedéves alapon 1 százalékos csökkenés azt jelzi, hogy az idei év első három hónapjában éves összevetésben már 3-4 százalékos lehet a hanyatlás. A tavalyi utolsó negyedév számait ugyanis még javította egy karácsonyi szezon.

Egyelőre nem lehet pontosan meghatározni, mitől sikerült ilyen gyatrára az utolsó negyedéves adat, ahhoz, hogy tiszta legyen a kép meg kell várni a március 11-én megjelenő részletes adatokat. Az viszont látszik, hogy mivel az import és az export nagyjából azonos mértékben esett vissza, nem egyértelműen a kivitel esése áll a vártnál rosszabb eredmények mögött, inkább a belföldi folyamatokban kell keresni az okokat. Valószínűleg a beruházásoknál volt brutális csökkenés és a kiskereskedelem is gyengén teljesíthetett - fogalmazott az ING senior elemzője, aki 2009-ben 3,5 százalék körüli GDP-csökkenést valószínűsít.

A szűkülő hitellehetőségek és a növekvő félelem a munkanélküliségtől leszorította a háztartások fogyasztását, elsősorban az új autók eladása csökkent és a beruházásokra is kedvezőtlenül alakultak - közölte Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Ráadásul a kormány is kénytelen volt visszafogni a költekezést az IMF-megállapodás miatt, és a válság mélyülésével további megszorítások várhatóak. A mezőgazdaság ugyan jól teljesített, de ez sem tudta ellensúlyozni az ipar kiábrándító teljesítményét. Az elemző szerint a pénzügyi szektor, a szállítások, valamint az építőipar húzta le elsősorban a számokat. Suppan 2009 első félévében gyorsuló csökkenésre számít, ugyanakkor szerinte az export húzhatja a gazdaságot. 2009-re 3,2 százalékos GDP-csökkenést vár, jelentős lefelé mutató kockázatokkal.

"Ezt főzték ki maguknak"

Az idei év semmivel sem tűnik jobbnak 2008-nál, sőt. A Raiffeisen elemzőinek ptimista verziója a 2009-es "növekedésre" mínusz 3,5 százalék, de ez csak abban az esetben áll, ha a világgazdaság az első félévben eléri mélypontját,  s a másodikban már növekedésnek indul. Ellenkező esetben 4-5 százalékos is lehet a visszaesés Török szerint - jövőre pedig legfeljebb 0 százalékot érhet el a gazdaság bővülése. A Reuters elemzői konszenzusa 2,4 százalékos csökkenést mutat, s 2010-re már 1,55 százalékos "igazi" növekedést jelez.

Ráadásul a kormánynak most nincs lehetősége anticiklikus keresletélénkítésre, mivel a a belső egyensúlyi nehézségek kezelésére éppen olyan eszközöket - a forgalmi adó emelését és a kiadások visszafogását - is terveznek igénybe venni, amelyek éppen a recesszió elmélyülését "támogatják". "Ezt főzét ki maguknak" - kommentál Török. Szerinte a kormányzatnak a 2010 utáni folyamatokra kellene koncentrálnia, hogy a gazdaság magasabb növekedési pályára álljon. Ehhez azonban nem elegendőek az eddig megismert tervek, sokkal nagyobb mértékűadócsökkentés  - és hozzá nagyobb mértékű kiadáscsökkentés - lenne szükséges, ehhez azonban jól láthatóan nem fűlik a politika foga.