USA: Magyarország az elrettentő példa

Magyarország példáját hozta az amerikai pénzügyi ösztönző csomag és a bankmentő program kapcsán a The New York Times csütörtökön: mint a lap írta, ezek költségeit alapul véve az Egyesült Államokban a GDP-arányos államadósság egyre duzzadni fog, és 2011-re elérheti a jelenlegi magyar mutatót, amely a tékozló költekezés és a "központilag tervezett pazarlás" maradványai miatt az egekbe szökött.

"Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, amit mi csináltunk" - idézte a tekintélyes liberális napilap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006 májusi balatonőszödi beszédéből a magyar költségvetési politikára vonatkozó értékelést. "Az amerikai döntéshozók 2012-ben majd az ő szavait visszhangozhatják" - hívta fel a figyelmet az újság, amely fotót is közölt a magyar kormányfőről azzal az aláírással: Gyurcsány Ferenc a magyar költségvetési politikát "böszmeségnek" nevezte.

"Az amerikai államadósság utoléri a magyart" című cikkben a szerző kifejtette: miközben más fontos tényezők is szerepet játszanak, a jelenleg magasan jegyzett amerikai kincstárjegyek hitelbesorolása a magyar államkötvények szintjére süllyedhet. Ez még nem teljes katasztrófa, de azt jelenti, hogy az amerikai kincstárjegyek sem fognak biztos befektetésnek számítani - állapította meg a lap.

Amennyiben az amerikai kongresszus költségvetési irodájának előrejelzése a 2009. és 2010. évi hiányra vonatkozóan helyes, akkor ahhoz hozzáadva az ösztönző és a bankmentő csomag költségeit, valamint a hitelezési kiadásokat, a GDP-arányos államadósság a 2008 szeptemberi 41 százalékról három év alatt 70 százalékra fog felszökni. Ez nagyjából megegyezik Magyarország 2008 decemberi adatával.

A költségvetési iroda optimista becslése szerint a GDP-arányos államadósság 2011 után ismét csökkenni fog, 2012 után az államháztartási hiány várhatóan 2 százalék alá szorul, és a bankmentő csomag keretében a bankrendszerbe pumpált pénzek akkorra már némi eredmény is fognak hozni az adófizetőknek.

Az újság ugyanakkor figyelmeztetett, hogy jelentős kockázati tényezők vannak. A jelzett költségvetési előrejelzés derűlátó feltételezéseken alapszik: 2011 és 2014 között a növekedés átlagosan el fogja érni az évi 4 százalékot, a Bush-féle átmeneti adócsökkentések érvénye 2010 decemberében lejár, a diszkrecionális kiadások 2010 után csak az infláció mértékében fognak növekedni.

Ha azonban a recesszió tovább mélyül, vagy 2010 után is még tartani fog, akkor magasabb költségvetési deficittel kell számolni, továbbá az sem bizonyos, hogy a kamatok alacsonyak maradnak az Egyesült Államokban - jegyezte meg a The New York Times.