Politikai döntés kérdése az államcsőd

Tavaly Magyarország majdnem kimerítette az államcsőd egyik definícióját, hiszen részben nem piaci forrásokból tudta finanszírozni önmagát. Az IMF tavalyi hitele - a piacon kívüli segítség - megmentette ugyan Magyarországot a csődtől, de jelenleg a mi bedőlésünk kockázata majdnem kétszer akkora, mint Csehországé. Elemzők szerint az államcsőd politikai kérdés nálunk: a külföldi hiteleket törlesztjük vagy a belső kifizetéseket teljesítjük.

Járai is megszólalt

"Magyarország túl nagy bástya ahhoz, hogy hagyják eldőlni. Legalábbis túl nagy bástyának számít a régióban, és túlzottan kötődik Ausztriához, amelyet magával ránthat" - mondta az [origo]-nak Németh Dávid, az ING Bank makroelemzője, amikor egy esetleges államcsőd esélyeiről kérdeztük.

Kóka János szabad demokrata frakcióvezető hétfőn a parlamentben kijelentette, hogy az államcsőd esélye 50 százalék. Németh szerint azonban jelenleg nem fenyeget ez a veszély, még akkor sem, ha ősszel, október-november táján újra felvetődhet ez a probléma, hiszen akkor már közel leszünk a Magyarországnak adott IMF-hitel lejártához. Igaz, akkor persze már jobban látszanak majd azoknak az intézkedéseknek a hatásai is, amelyeket most hoz meg a kormány, illetve a parlament.

Két hónap múlva kiderül?

Az Állami Számvevőszék elnöke, Kovács Árpád egy múlt heti konferencián arról beszélt, hogy két hónap múlva kiderül, mi lesz Magyarországon: államcsőd, vagy felemelkedés. Az Info Rádió szerint Kovács úgy fogalmazott: "Európában kétféle ország van: amelyiknek van államháztartási tartaléka, és amelyiknek nincs." Ez utóbbi kategóriába tartozik szerinte Magyarország, amelynek jövője két hónapon belül eldől. "Magyarország sorsa elsősorban külső hatásoktól függ, így a német válságkezelés sikerétől, Berlin ugyanis Magyarország legfőbb kereskedelmi partnere" - mondta Kovács.

"Magyarországon sikeresen le fogják gyűrni a válság okozta nehézségeket, a közfinanszírozás konszolidációja pedig sokat segít majd abban, hogy a magyar gazdaság megerősödjön" - jelentette ki Joaquín Almunia, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa vasárnap a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában. Arra a kérdésre, reális veszély-e az államcsőd Magyarországon, a pénzügyi biztos úgy fogalmazott: "nem kell Kasszandraként jósolgatnunk, nem kell találgatásokba bocsátkozni, hogy mikor lesz vége a krízisnek, egyszerűen csak meg kell oldanunk ezt a nehézséget".

Mi az az államcsőd?

"Államcsődnek azt a helyzetet nevezzük, amikor egy állam képtelen adósságait, lejáró kötelezettségeit teljesíteni" - válaszolta Barcza György, a K&H vezető elemzője az [origo] kérdésére. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője mindehhez hozzátette: nem beszélünk államcsődről akkor, ha az állam nem fizeti ki a közszolgák bérét, vagy éppen más hazai kifizetéseket nem teljesít.

Az ING szakértője, Németh Dávid ehhez hozzátette: a külföldi devizákban denominált államkötvények és a külföldi államadósság a fontos ebből a szempontból, hiszen forintban a magyar állam bármikor tud fizetni - a bankóprés bármikor működésbe léphet, bár nem célravezető ennek a  használata, hiszen a 20. században két nagy hiperinfláció is megmutatta, semmit sem jelent a mértéktelen pénzkibocsátás.

Politikai döntés az egész

A magyar állam dönthet így is, úgy is: törlesztheti a külső adósságokat vagy kifizetheti a szociális segélyeket itthon, meg a béreket és más juttatásokat - mondta Barcza. Ha a hazai kifizetéseket korlátozzák, azt nem államcsődnek nevezzük, hanem "megszorításnak" - tette hozzá Németh.

Az államnak különböző módszerei vannak, például megváltoztathatja a jogszabályokat, és nem kell egyedi döntéseket hoznia. Az államcsőd tehát tulajdonképpen politikai, gazdaságpolitikai elhatározás kérdése Duronelly szerint. Az államcsőd kategóriájába tartozik az is, ha egy állam kötelezettségeinek egy részét nem teljesíti. Sőt, ennek velejárója, hogy az állam bejelentést is tesz arról, hogy bizonyos időtávon belül nem tud fizetni.

A Budapest Alapkezelő elemzője nem tartja valószínűnek a magyar államcsődöt, de hozzátette: a mostani válságban már annyiszor érte meglepetés az elemzőket, annyiszor következett be váratlan esemény, hogy mindenképpen óvatosnak kell lenni az előrejelzéseknél.