Adófronton visszalép a kormány

Csak részben törölnék el az étkezési jegyek és az üdülési csekk adómentességét, visszamenőlegesen tolják ki az szja alsó sávhatárát, a kulcsokat ebben az évben nem emelik meg, jövőre pedig a családin túl a pénztári megtakarításokhoz kapcsolódó kedvezményeket is megtartják - derül ki az adócsomag ismertetett módosításaiból. Csökken a munkáltatói járulékteher és eltörlik a különadót is, de a vállalatoknak nagyobb társasági adót kell majd fizetni. Július 1-től növekszik az áfakulcs és számos termék jövedéki adója.

Nem júliustól, hanem visszamenőlegesen 2009. január elsejétől változtatna a kormány a személyijövedelemadó sávhatárain, az adókulcsokat viszont érintetlenül hagyná - jelentette be a kormányszóvivői tájékoztatón Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Az 1,7 millió forintos sávhatárt 1,9 millió forintra emelnék, amivel azok nyernek havi háromezer forintot, aki bruttó 141 600 forintnál többet keresnek, viszont senki sem veszít. (A korábbi tervek szerint a júliusi sávhatár emelés mellett 19, illetve 38 százalékra módosultak volna az szja-kulcsok, amivel minimális összeget buktak volna a minimálbér közeli összeget keresők, és néhány ezer forintot azok, akiknek havi félmilliónál többre rúg a bruttójuk.)

A kabinet a visszamenőlegességet úgy oldja meg, hogy az új szabály életbelépése után a korábban levont adóelőlegekből havi háromezer forintot többletként tartanak majd nyilván a munkáltatók, amit a második félév során visszakapnak az érintettek.

Az év végéig változatlanul maradó szja-kulcsoknak persze ára van. Nem törlik el júliustól, csak a jövő évtől a különadót, ami a 7,6 millió forint éves bruttó bér feletti keresetűek terheli - közel 110 ezer embert. A büdzsé szempontjából így az eredeti, és a jelenlegi tervek között nincs különbség a kormány állítása szerint, mindkét verzió 40 milliárd forint kiesést jelent.

Öszvérmegoldás az étkezési jegyek és az üdülési esetében

A családi pótlék és az anyasági támogatás idén szeptembertől adóterhet nem viselő járandóság lesz, vagyis növeli az adóalapot, de az adót nem kell megfizetni utána. A családi pótlék összegét a házastársak fele-fele arányban kell figyelembe venniük, az egyedülálló szülőknek pedig csak a juttatás felével kell számolni. A jövő évtől ebbe a körbe kerül az otthonteremtési és lakásépítési támogatás is, két év türelmi idő után kell növelni az adóalapot évenként a támogatás 20 százalékát beszámítva, vagyis öt esztendőn keresztül.

A munkáltatók és a szakszervezetek nyomására a kabinet elállt a természetbeni juttatások adómentességének teljes eltörlésétől. Az étkezési jegyek, illetve az üdülési csekk így adómentes marad, de az összeghatárokat megfelezik, így például a hideg étkezési utalványokat csak három, a meleg étkezési jegyeket pedig hatezer forintig adhatják tehermentesen a munkáltatók, az üdülési csekk pedig a minimálbér feléig osztható majd adómentesen.

Ha viszont ad ilyen juttatást a munkáltató, az összegtől függetlenül a felét le kell adóznia, a korábbi 54 plusz 33 százalékos kulcsok helyett 52 plusz 27 százalékkal. Egyes juttatások összege beépül a személyi jövedelemadó alapba, így például a napidíj, az üzemanyag költségtérítés, vagy a lakhatási támogatás. Bár korábban a béren kívüli juttatások teljes megadóztatását tervezték, a Pénzügyminisztérium államtitkára ezt a változtatást mégsem nevezte felpuhításnak: a javaslatok idei és jövő évi hatása, valamint az októbertől elindított, 800 milliárd forintos hatású intézkedésekkel az összhatás 1500 milliárd forint, ami nem nevezhető "puhának".

Hogy a cégeknek is a kedvére tegyen a kormány, a társasági adó terén is visszalépett, mivel nem nyírbálná meg annyira durván a kedvezményeket, megmarad a beruházási kedvezményeken kívül a kutatás-fejlesztéshez, a jogdíjhoz, a kamathoz és a holdingokhoz kapcsolódó adóalapcsökkentő tétel is. A reprezentáció és az üzleti ajándék viszont adóköteles lesz.

Drágább lesz a sör és a cigi, ugrik az szja-kedvezmények többsége

A kormány pénteken nyújtja be az Országgyűlésnekaz adócsomagról szóló törvénytervezetet, amelyben a többi intézkedés egyelőre változatlan. Júliustól az áfa felső kulcsa 20-ról 23 százalékra nő, ennek megfelelően az éves értékhatára 725 ezer forinttal emelkedik. A jövedéki adó a benzin esetében 5,3, gázolajnál 6,5, alkoholnál 6-7, cigarettánál pedig 5 százalékkal nő. Egy üveg sörért így 2 forinttal, egy doboz alacsony árkategóriájú cigarettáért 36 forinttal többet kell fizetni, a benzin ára pedig 2,2-2,3 százalékkal lesz magasabb.

A munkáltatóknak a minimálbér duplájáig 32 helyett csak 27 százalékos járulékot kell majd fizetniük. Jövőre már a bér teljes összege után az alacsonyabb kulcs lesz érvényben, háromszorosára emelkedik viszont a rehabilitációs járulék. Változik az szja-tábla: 3 millió forintra emelkedik a sávhatár, de 19 és 38 százalékos kulcsok lesznek érvényben.

Az szja-kedvezmények nem menekülnek, szinte az összes megszűnik, de a családi mellett az önkéntes magánnyugdíj-, illetve egészségpénztári megtakarítási kedvezményt is megmarad százezer forintos összeghatárral. Az adókulcs emelést kompenzálják az alacsony keresetűeknél azzal, hogy az adójóváírás 1,5 millió forintig a bér 19 százaléka - de legfeljebb 11 970 forint - lehet majd, ezt követően csökkenő mértékben 3,552 millió forintig lehet igénybevenni.

A kis pártok a Reformszövetség javaslatát nyomják

A felpuhult adócsomag köszönő viszonyban sincs a Reformszövetség programjában vázolt elképzelésekkel, amelyeket gyakorlatilag az MDF és az SZDSZ is szorgalmaz, és megvalósításról határozati javaslatot nyújtott be a Parlamentnek. A liberálisok javaslatát ma megszavazta a költségvetési bizottság, ezért az MDF visszavonta a sajátját. A két kis párt a Reformszövetség csomagjának megfelelően már 2009-ben jelentősen, 5 millió forintig tolná ki az szja sávhatárt és a családi kivételével minden kedvezményt megszüntetne. A tőkejövedelmek esetében a jövő évtől 18 százalékos kulcsot alkalmaznának, amivel már "kvázi" egykulcsossá válna a rendszer. Az adójóváírást a kormányzati tervekkel ellentétben nem igazítanák a sávhatárhoz, hanem 2011-ig fokozatosan kivezetnék, vagyis megszüntetnék a minimálbér adómentességét. Kitörölnék a rendszerből az evát, az ekhót és az átalányadózást.

A munkáltatói járulékok ezévi 5 százalékpontos csökkentésével mindenki egyetért, de az MDF és az SZDSZ jövőre további 3, 2011-re pedig még 2 százalékpontos mérséklést hajtana végre a tételes egészségügyi hozzájárulás ötezer forintra való emelésével és a kisadók - kulturális és innovációs járulék, szakképzési- és rehabilitációs hozzájárulék - eltörlésével párhuzamosan, a szakértői csoport javaslatának megfelelően. Az iparűzési adót kivezetnék a ciklus végéig, a helyi adók beszedését viszont az önkormányzatok helyett az APEH-ra bíznák.

Az általános értékalapú ingatlanadó tekintetében térnek el leginkább az elképzelések, az SZDSZ 2010-től alkalmazná az egy százalékos, vállalkozások által is fizetendő terhet, amit az szja-ból levonhatóvá tenne, az MDF viszont csak a 30 millió forint feletti értékű ingatlanokat adóztatná. A szocialisták terveiről csak annyit tudni 2011 és 2013 között, fokozatosan vezetnék be az adót.

A Fidesz álláspontja a konkrét lépésekről nem ismert, Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott, hogy növelnék a foglalkoztatást, fokoznák a küzdelmet a szürkegazdaság ellen és jelentős adócsökkentést hajtanának végre.