A válságról tárgyalnak a G20 pénzügyminiszterei

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mozgósítható tőkekészletének feltöltéséről, illetve a II. világháború óta nem tapasztalt, globális szintű gazdasági recesszió elleni fellépés módozatairól tárgyalnak a hét végén Londonban a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság pénzügyi vezetői.

A világgazdaság kibocsátásának 85 százalékát adó országcsoport (G20) pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a jövő hónapra tervezett, szintén Londonba összehívott G20-csúcstalálkozót készítik elő.

Az IMF feltőkésítése az egyik fő napirendi pontja az értekezletnek. Az elvi konszenzus megvan arról, hogy a valutaalap készleteit meg kell kétszerezni, vagyis 500 milliárd dollárra kellene emelni a bajba jutott feltörekvő gazdaságok biztonságos és hatékony megsegítése érdekében, arról azonban még a rendezvény előestéjén is folyt vita, hogy a pénzt ki adja össze.

Japán adna pénzt

Japán már közölte, hogy 100 milliárd dollár kölcsönnel segíti a pénzügyi szervezetet, és az Európai Unió is késznek mutatkozik egy hasonló csomag összeállítására.

Jelentős hozzájárulást várnának ugyanakkor a nagy tartalékokkal bíró feltörekvő országoktól, elsősorban is a négy legnagyobbtól, az angol rövidítéssel BRIC-csoportnak nevezett Brazíliától, Oroszországtól, Indiától és Kínától.

A brazilok nem bíztatnak

A négy ország szakminiszterei az értekezlet előestéjén külön megbeszélést tartottak, amely után a brazil pénzügyminiszter közölte: a Négyek, mielőtt megnyitnák pénztárcáikat, először az IMF-en belüli szavazati jogok átrendezését, vagyis a nagy feltörekvő gazdaságok befolyásának növelését szeretnék látni. Erről azonban a szombati miniszteri szintű értekezleten konkrét döntés szinte biztosan nem születik.

Londoni elemzők szerint a négy ország közül reálisan egyébként is csak Kínától lehetne várni jelentősebb hozzájárulást az IMF tőkefeltöltéséhez, tekintettel arra, hogy Kínáé a világ legnagyobb, kétezer milliárd dolláros devizatartaléka.

Kína korlátozott nagyvonalúsága

A kínai miniszterelnök Ven Csia-pao (Wen Jiabao) a Financial Timesnak azonban azt mondta: az IMF reformját nem nagy tőkeinjekciókkal, hanem a szavazati jogok rendszerének átalakításával kell kezdeni, olyan módon, hogy a fejlődő országok nagyobb szerephez juthassanak a szervezetben. Ven kijelentette: Kína továbbra is "viszonylag szegény" ország, amelyre hatalmas fejlesztési feladatok várnak, és ez "korlátok közé szorítja nagyvonalúságát".

A londoni elemzői közösség szerint a másik potenciális tőkeforrásnak, Oroszországnak magának is refinanszírozási kockázatokkal kell szembenéznie. Ezt tükrözte, hogy a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő a múlt hónapban rontotta Oroszország szuverén devizaadósi besorolását, a nyersanyagár-zuhanás kihatásaira és az adósság-refinanszírozási kockázatokra hivatkozva.

A G20-értekezlet másik fő vitás kérdése a gazdaságélénkítés mértéke. Az Egyesült Államok és Japán további jelentős költségvetési ráfordításokat tartana szükségesnek, az EU vezető hatalmai azonban ódzkodnak ettől.