Feltőkésítenék az IMF-et a G20-államok

Kitartó erőfeszítéseket ígértek a világgazdasági növekedés újraindításához a világ legnagyobb gazdaságú államainak (G20) pénzügyminiszterei és jegybankelnökei. A vezetők szombati értekezletéről kiszivárgott értesülések szerint sikerült közös álláspontra jutni abban is, hogy "komoly mértékben" növelni kell az IMF pénztartalékát. Tim Geithner amerikai pénzügyminiszter például megháromszorozná, így 750 milliárd dollárra emelné a készleteket. A recesszióba került fejlett ipari térség egyben jelentős hozzájárulást várna a nagy tartalékokkal bíró feltörekvő országoktól, elsősorban a BRIC-csoportnak nevezett Brazíliától, Oroszországtól, Indiától és Kínától.

A világgazdasági növekedés újraindításához szükséges mértékű, "kitartó" erőfeszítéseket ígérték közös nyilatkozatukban a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság alkotta országcsoport (G20) pénzügyminiszterei és jegybankelnökei, akik a Londonba összehívott áprilisi G20-csúcstalálkozót készítették elő szombati angliai ülésükön.

Emellett egyezség körvonalazódott a világgazdaság kibocsátásának 85 százalékát adó országcsoport tanácskozásán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltőkésítéséről. A G20-szakminiszterek szombati értekezletéről kiszivárgott, egyelőre részletek nélküli értesülések szerint sikerült közös álláspontra jutni abban, hogy "komoly mértékben" növelni kell az IMF pénztartalékát. Eredményként könyvelhető még el, hogy a résztvevők egyetértettek abban: fel kell lépni a válságban egyre nagyobb kísértést jelentő gazdasági protekcionizmus ellen.

Merkel tagadja a vádakat

A hírügynökségi beszámolók azonban hangsúlyozzák, hogy továbbra is komoly nézetkülönbségek vannak az országok között. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szorgalmazza leginkább a további jelentős összegű gazdaságélénkítő programokat, míg több európai ország ódzkodik ettől. A német Peer Steinbrück, például, azt javasolta, hogy mielőtt újabb lépésekről döntenének, várják meg, a már elindított programok hatása láthatóvá válik.

Mindez azért különösen érdekes, mert Angela Merkel német kancellár, aki a G20-értekezlettel egy időben tett rövid látogatást Londonban Gordon Brown brit kormányfőnél, a szombati tárgyalás után tartott közös sajtóértekezleten tagadta, hogy Németország nem hajlandó gazdaságélénkítő lépésekre. Merkel kiemelte: a német kormány 2009-2010-re a hazai GDP összesen 4,2 százalékának megfelelő serkentő programokat hagyott jóvá. Hozzátette: a szociális ellátás különbségei miatt nem is hasonlíthatók feltétlenül össze az amerikai és az európai élénkítő programok számai.

Geithner megháromszorozná a készleteket

Tim Geithner amerikai pénzügyminiszter azzal a javaslattal érkezett a horshami értekezletre, hogy háromszorozzák meg, vagyis emeljék 750 milliárd dollárra a valutaalap folyósítható készleteit. Az EU eredetileg 500 milliárd dolláros IMF-keretet támogatott, amelyhez - Japánhoz hasonlóan - 100 milliárd dolláros kölcsönnel lenne hajlandó hozzájárulni.

Az IMF forrásainak növelése azért sürgető, mert feltehetően már a közeli jövőben időszerűvé válik, hogy a szervezet több országnak is olyan hitelkeretet nyújtson, amilyet Magyarország (valamint Ukrajna, Lettország, Szerbia, Fehéroroszország, Izland és Pakisztán) kapott az elmúlt hónapokban. A The New York Times szerint a következő két kérelmező Románia és Törökország lehet.

A súlyos recesszióba került fejlett ipari térség ugyanakkor jelentős hozzájárulást várna a nagy tartalékokkal bíró feltörekvő országoktól, elsősorban is a négy legnagyobbtól, az angol rövidítéssel BRIC-csoportnak nevezett Brazíliától, Oroszországtól, Indiától és Kínától. A négy ország szakminiszterei a horshami értekezlet előtt külön megbeszélést tartottak, amely után közölték: mielőtt megnyitnák pénztárcáikat, először az IMF-en belüli szavazati jogok átrendezését, vagyis a nagy feltörekvő gazdaságok befolyásának növelését szeretnék látni.

Súlyos deficitet jósolnak az elemzők

Az IMF mozgósítható készleteinek emelése vált a Londonhoz közeli Horsham kisvárosban rendezett értekezlet egyik fő napirendi pontjává, miután már a találkozó előtt világossá vált, hogy a másik fő kérdésről, a költségvetési gazdaságélénkítő programok mértékéről és összehangolásáról most nem várható közös álláspont. Az EU-tagok - elsősorban is a maastrichti stabilitási előírások által kötött euróövezeti tagállamok - nem kívánják ugyanis olyan mértékűre felduzzasztani államháztartási hiányaikat, mint például a további jelentős programokat szorgalmazó Egyesült Államok.

Nagy londoni elemző házak súlyos deficitet jósolnak az amerikai és a brit költségvetésben. A Standard & Poor's hitelminősítő minap Londonban kiadott elemzésében 2009-re 10 százalékos, 2010-re 11 százalékos GDP-arányos amerikai államháztartási hiányt valószínűsített, sőt a pesszimista forgatókönyvben 11, illetve 12 százalékos amerikai deficit szerepel erre a két évre.

A Brit Iparszövetség (CBI) új, negyedéves előrejelzése szerint a brit recesszió és az annak enyhítését szolgáló központi ösztönző programok komoly mértékben rontják a brit közfinanszírozási helyzetet is. A szervezet szerint az állam nettó hiteligénye az idén 146 milliárd, jövőre 168 milliárd font lesz, ami 10,6, illetve 11,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánynak felel meg.