Vágólapra másolva!
A G20-csúcstalálkozó egyik fő üzenete, hogy Kína végérvényesen helyet követel magának a világ vezető hatalmai között.
Vágólapra másolva!

Londonban , 2009. április 2-án Kína minden kétséget kizáróan a 21. század világhatalmává vált - kezdi a G20-csúcsról készült elemzését a világ egyik legismertebb gazdasági publicistája, Timothy Garton Ash, a brit Guardian kommetátora.

A szakértő szerint az utóbbi hónapokban radikális változások történtek, nem is olyan rég ugyanis még az volt a kérdés, hogy meg kell-e hívni Kínát a G8-csoportba, most pedig a sokkal szélesebb G20-as csoport diktálja az iramot a világpolitikában, Kína pedig az egyik csapatkapitány.

Kína mindeddig jellemzően nem foglalkozott olyan kérdésekkel, amelyek nem érintették közvetlenül, de ez az utóbbi időben megváltozott. "A válság miatt többet kér Kínától a világ, így Kína is többet kér a világtól" - fogalmaz Timothy Garton Ash.

A legegyértelműbb jele ennek az volt, hogy a kínai jegybank első embere a dollár leváltásáról értekezett, de Peking IMF-súlyának emelése is ugyanebbe a sorba tartozik. Kína tőkével látta el a tőle elég távol elhelyezkedő Argentínát, mami korábban szintén nehezen volt elképzelhető. Egyre gyakrabban hallani arról is, hogy a G20-csoporton belül alakítsanak ki egy G2-es csoprtot, amiben az Egyesült Államok és Kína foglalna helyet, és az egykori francia-német tandem másaként döntene a legfontosabb kérdésekről.

Kína egyre többet áldoz a kultúrdiplomáciára is, a Konfuciusz intézetek száma világszerte már a 300-as közelíti, miközben egyre több országban érhetőek el a kínai nyelvű tévéadások.