Válsághíradó: G-20 után, kormányfői programra várva

Rég nem látott jó hetet zárt a pesti tőzsde pénteken, vasárnap pedig egy lépéssel közelebb került a kormányválság megoldása. Felemás eredményeket hozott a G-20-csúcs, az eurózónában deflációtól tartanak. Fontos európai gazdasági adatok jelennek meg hétfőn. Hajnali válsághíradó.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

A hétvégén az MSZP-kongresszuson és az SZDSZ országos tanácsának ülésén is bizalmat kapott Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt és válságkezelő programvázlata. Kérdés, ez hogyan befolyásolja majd a hétfői piaci folyamatokat - különösen annak fényében, hogy az SZDSZ döntése még nem végleges, csak a részletes program és a kormánynévsor ismeretében válhat azzá. Pénteken mindenesetre ismét gyengült valamelyest a forint, az eurót 296 forinton jegyezték.

Nemcsak Bajnai kormányfővé válásának esélyeit, hanem a Magyarország iránti befeketetői bizalmat is erősítené, ha a teljes program minél hamarabb ismertté válna, de nem tudni, ez mikor várható. Elképzelhető, hogy a parlamentben már ezen a napon benyújtják a miniszterelnök-cseréhez szükséges konstruktív bizalmatlansági indítványt, a szavazás azonban csak egy héttel később lehet.

A globális hangulat egyébként bizakodó, a befektetők egyre inkább hisznek abban, hogy a gazdasági visszaesés már nem tarthat nagyon soká. Ezért az értékpapír-piacok emelkedésére lehet számítani, hacsak el nem rontja el a befektetők kedvét néhány rossz nagyvállalati eredmény.

Mi lesz hétfőn?

Az Európai Unióban több fontos adat is napvilágot lát a hét első napján. Az eurózónában a befektetők bizalmi indexének számító, több száz pénzpiaci elemző és intézményi befektető megkérdezése alapján összeállított Sentix mutatóz a szakértők mínusz 40 százalék körülire várják, ami enyhe javulás lenne az előző hónaphoz képest.

Az Eurostat nyilvánosságra hozza az euróövezet februári termelői árindexét, valamint a februári kiskereskedelmi forgalom alakulását. Az árszint a várakozások szerint 0,5 százalékkal, a forgalom 0,4 százalékkal lesz alacsonyabb az egy hónappal korábbinál.

Japánban kamatdöntésre készül a jegybank - meglepetés volna, ha változtatna a 0,1 százalékos alapkamaton.

Ez történt péntektől vasárnapig

Pénteken 2 és félszázalékos pluszban zárt a Budapesti Értéktőzsde. Az elmúlt héten a BÉT részvényindexe, a BUX összesen 7,85 százalékkal emelkedett, pedig a hét elején negatív hangulatban indult a kereskedés a Standard and Poor's hitelminősítő leminősítő döntése miatt. A hét második felében aztán kifejezetten optimista hangulat alakult ki a globális piacokon, ami a pesti börzét is magával húzta.

Az amerikai piacok is masszív emelkedéssel zárták a hetet. Bár pénteken csak 0,5 százalékot hozott a New York-i tőzsde vezető ipari mutatója, a hét egészében 3,1 százalékkal gyarapodott a Dow Jones. Az elmúlt 4 hetet számítva pedig 1933 óta nem látott sikerszériát tud maga mögött az index.

Ettől függetlenül a General Motors helyzete szinte ugyanolyan súlyos, mint hetekkel ezelőtt volt. Az Egyesült Államok legnagyobb autógyártójának új vezetője a csődtől sem riadna vissza.

A G-20 csúcstalálkozója nem végződött egyértelmű sikerrel. A világ legnagyobb gazdaságait tömörítő csoport ülésén kikristályosodott tervek láttán Amerikában például fanyalognak, mondván, elszalasztotta a további pénzügyi ösztönzés melletti elköteleződést. (Az oroszok egyenesen azt mondták, nem adnak pénzt, mert a volt szovjet köztársaságokat így is sokmilliárd dollárral támogatják.)

Többek között Magyarország számára is jó hír, hogy idővel olcsóbbak lehetnek a hitelek, a londoni bankközi piacon ugyanis már a válság enyhülését árazzák: a dollárban folyósított 3 hónapos lejáratú hitelek kamatlába (Libor) 1,16 százalékra zuhant.

Hosszú távú optimizmus ide vagy oda, az euróövezetben most attól félnek, hogy defláció lesz, vagyis az árak csökkenni kezdenek. Ez tovább korlátozná a cégek bevételét, ami a munkanélküliség további növekedéséhez vezethet.

Egyelőre csak meg nem erősített értesülés, hogy a YouTube után a Twitter lehet a Google újabb akvizíciós célpontja.