Mindenki keményít offshore-ügyben

Szakértők szerint 5-15 százalékos forrásadóval terhelhetik majd bizonyos offshore helyszínekre kifizetett összegeket. A kormány a társasági adó szigorítását is tervezi az adóparadicsomokba menekített jövedelmek megadóztatása érdekében, és vélhetően az APEH is bekeményít majd.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében adót vetnek ki az adóparadicsomokba menekített jövedelmekre és vagyonra. A Bajnai-kormány válságkezelő programja szerint egyrészt forrásadót vezetnének be az olyan országokba történő kifizetésekre, amelyekkel hazánk nem kötött kettős adóegyezményt, másrészt szigorítanák a társasági adóról szóló törvényben az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát és megadóztatnák a hozzájuk utalt jövedelmeket.

Más országok szabályozásából kiindulva a kormány a forrásadó kulcsot 5 és 15 százalék között határozhatja meg a szakértők szerint, utóbbi megfelel majd a tényleges társasági adóterhelésnek a jövő évtől, amikor megszűnik a különadó, 19 százalékra emelkedik az adó kulcsa és a legtöbb kedvezményt kivezetik a rendszerből.

Kétféleképp is adóztathatnak

A forrásadó lényege, hogy azt a kifizetőnek - a magyar cégnek, vagy magánszemélynek - kell levonnia az adóparadicsomban székelő társaságnak juttatott összegből, a tervek szerint a kamatból, jogdíjból, egyéb szolgáltatási díjakból, illetve a cégben való részesedés értékesítésből származó árfolyamnyereség összegéből - mondta az [origo]-nak Kövesdy Attila a Deloitte adószakértője. Ha például egy panamai cégnek fizet egy magyar társaság kamatot vagy jogdíjat, akkor az után itthon adóznia kellene.

A forrásadó előnye Kövedy Attila szerint, hogy nehezen megkerülhető, de az uniós irányelvekbe ütközhet. Ha az uniós tagállamokba történő kifizetéseket mentesítik a forrásadó alól, az viszont kiskaput nyit meg, hiszen egy tagállam, például Ciprus közbeiktatásával elkerülhető az adófizetés - véli a szakértő.

Amennyiben az ellenőrzött külföldi társaságoknak jutatott jövedelmeket a társasági adóalapba vonják, akkor - mivel ennek bevallása önadózás formájában történik- az adózóra van bízva, hogy bevallja-e ezeket a kifizetéseket. Ezzel párhuzamosan tehát indokolt lenne az adóhatósági ellenőrzési gyakorlat szigorítására is - hangsúlyozza Kövesdy Attila. A szakértő szerint azonban még a felkészült revizor munkáját is megnehezíti a külföldi adóhatóság hozzáállása. Az OECD-megállapodástól függetlenül az adóhatóságok védik saját országuk adóalapját, ezért sokszor lassan, a másik fél helyzetét megnehezítve szolgáltatnak információt, már ha egyáltalán szolgáltatnak. Elképzelhető, hogy csak a forrásadót, vagy kizárólag a társasági adót érintő módosításokat vezetnek be, de az is lehet, hogy mindkét verziót.

Ritkán jár börtön az adócsalásért

Az APEH munkatársainak jelenleg is joga lenne firtatni, hogy valós gazdasági tevékenység révén szerez-e egy magánszemély olyan jövedelmeket, amelyek itthon adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek - tette hozzá Kalocsai Zsolt. Az RSM DTM ügyvezetője példaként hozza fel a Cipruson nulla százalékkal adózó vezetői tiszteletdíjak összegét. Gyakori, hogy ilyen cégeknél a ciprusi igazgatósági tagok egy fillért sem kapnak tevékenységükért, és a magyar tag nem is tölt időt munkavégzés céljából az országban, amit az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak alapján kifogásolhatnának az adóellenőrök, de általában nem teszik.

Jelenleg az APEH-nál nem működik külön olyan osztály, ami kifejezetten az offshore cégekkel megtűzdelt adózási struktúrákat vizsgálná, ami egyébként bonyolult nyomozói feladatnak számít. A jogszabályok szerint az adócsalókat börtönbüntetésre lehetne ítélni, de elenyésző számban tesz feljelentést a hivatal.

Az ellenőrzött külföldi társaság kategóriájába jelenleg azon országok cégei tartoznak, amelyekben az adókulcs a magyar kétharmadánál kisebb és nincs velük kettős adóegyezmény, illetve nem OECD-, vagy EU-tagok. Az OECD április elején adott ki egy listát az úgynevezett Nemzetközi Adózási Standartek betartásáról, amelyen mindössze négy renitens ország szerepel: Costa Rica, Malajzia, a Fülöp-szigetek, valamint Uruguay.

Számos ország elkötelezte magát ugyan a sztenderdek betartására, de a jogalkalmazás még nem teljeskörű. Kérdés, hogy mikor lesz az, hiszen akad olyan állam, például Bermuda, vagy San Marino, amely több mint 8 éve tett ígéretet arra, hogy biztosítja az információcsere lehetőségét, figyelmen kívül hagyva a belföldi adózási érdekeket és a bankok adózással kapcsolatos titoktartási kötelezettségét.

Adócsökkentéssel is lehetne ösztönözni a jogkövetést

A szabályozást úgy kellene megalkotni, hogy azokat a cégeket ne sújtsa, amelyek tényleges tevékenységet végeznek egy alacsonyabb adókulcsú országban. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint biztosítani kellene a lehetőséget a társaságoknak arra, hogy bebizonyítsák: nem adóelkerülési célból működnek egy alacsony adókulcsú államban.

Az már a törvénytervezetből derül csak ki, hogy a tartalommal megtöltött, legális adózási struktúrákat mennyire kezdi ki a szabályozás. Az agresszív, kizárólag adóelkerülési céllal létrehozott struktúrák alkalmazásától vélhetően elrettentik majd az adózókat, ezért a jövőben szofisztikáltabb, átgondoltabb adótervezésre lesz szükség - véli Kövesdy Attila. A szakértő hangsúlyozta: az ilyen struktúrák használatának mellőzését azzal is lehetne ösztönözni, hogy a magyarországi adóterhet csökkentjük, hiszen az osztalék 50 százalékos terhelése példátlanul magas. A magyar adórendszer generálja az offshore megoldások iránti keresletet Kalocsai Zsolt szerint is. A szakértő szerint azonban még a megfelelő adótörvények bevezetése után is évekre lesz szükség a kultúraváltáshoz, az adómorál javulásához.