Csak bagatell összeg nyerhető az szja-változásokon

Vágólapra másolva!
Az idei évre vonatkozó személyijövedelemadó-változás a leginkább érintettek zsebében is mindössze havi háromezer forint pluszt hagy, ha nem részesülnek családi pótlékban. A családi pótlék évközi adóalapba vonása egyes szakértők szerint alkotmányellenes lehet.
Vágólapra másolva!

A személyi jövedelemadóban az idei évre két változtatást fogadott el tegnap a parlament. A személyi jövedelemadó 1,7 millió forintos sávhatára 1,9 millió forintra emelkedik, és szeptembertől adóterhet nem viselő járandósággá válik a családi pótlék.

Az szja-tábla három éve nem változott, ez gyakorlatilag adóemelést jelentett az infláció miatt emelkedő bérek tekintetében, amit most kompenzált a kormány - mondta az [origo]-nak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője.

Gesztusértékű változások

Nem változik számottevően a jövedelmi pozíciója senkinek a júliusban életbe lépő, a sávhatár januárra visszamenőleg módosuló változása nyomán - véli Erdős Gabriella. A Pricewaterhouse Coopers cégtársa szerint a 200 ezer forintos emeléssel csupán gesztust gyakorolt a kormány, lényeges változást majd a jövő évi szuperbruttósítás és a sávhatár 4-5 millió forintra emelése hozhat, ám ennek részletei egyelőre nem ismertek.

A sávhatár 1,9 millió forintra történő emelésével azok járnak jól, akiknek az éves bruttó bére meghaladja az 1,7 millió forintot. A legtöbbet, havi háromezer forintot azok nyernek, akiknek havonta több mint 158 333 forint a bruttójuk. Kisebb bérnél fokozatosan csökken a pluszpénz egészen 140 667 forintig, az ennél kevesebbet keresők jövedelmi pozíciója nem változik. Mivel a sávhatár emelése visszamenőleges, előfordulhat, hogy a munkáltatók az első félévben több adóelőleget vontak le az 1,7 millió forintnál várhatóan nagyobb éves bruttó bérrel rendelkezőktől. Emiatt augusztustól korrigálnak a bérszámfejtésnél, és a különbözetet levonják az adóelőlegből. Így az érintetteknek akár 21 ezer forinttal több is kerülhet a borítékjukba augusztusban.

Pár ezres elbukható a családi pótlékon

Adótechnikai szempontból jó lépés, hogy a családi pótlék adóterhet nem viselő járandósággá válik, mert a kis jövedelműeket nem érinti, 1,9 millió forint feletti jövedelemnél viszont érvényesül a jövedelem szerinti differenciálódás - véli Erdős Gabriella. A családi pótlék után továbbra sem kell adózni, ám annak összegét be kell számítani az adóalapba, ami így a magasabb, 36 százalékos kulccsal adózó sávba eshet. Az így megállapított adó összegéből le kell vonni a családi pótlékra eső adó összegét.

A szeptembertől életbe lépő szabály szerint házastársak, élettársak esetén a családi pótlék összegét fele-fele arányban kell figyelembe venni az érintetteknél, a gyermekeiket egyedül nevelőknek pedig csak a juttatás felét kell beszámítani az adóalapba. Az [origo] számításai szerint egy kétgyermekes házaspár évi 1,9 millió forintnál többet kereső felénél ez évi 7500 forint kiesést jelenthet jövőre, az idén mindössze 1800 forintot, mivel csak szeptembertől él a szabály.

Személyijövedelemadó-kötelezettség 2009-ben

Éves bruttó bér (millió forint)Jelenlegi szabályok szerint fizetendő adó (forint)Módosítások után fizetendő adó (forint)Különbség éves szinten (forint)

1,7

306 000

306 000

0

1,8

342 000

324 000

18 000

1,9

378 000

342 000

36 000

2,0

414 000

378 000

36 000



Forrás: [origo]

Az szja-bevallásban fel kell majd tüntetni a házastárs, illetve az élettárs nevét és adóazonosító jelét is. Nem kell figyelembe venni az adóalap számításánál azt a magasabb összegű családi pótlékot, amelyet tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után vagy gyámként kap a magánszemély. A dolgozónak a változások miatt nyilatkoznia kell a munkaadójánál arról, ha augusztus 31-ét követően adóterhet nem viselő járandóságot (például nyugdíjat, gyest vagy családi pótlékot) kapott.

Alkotmányellenes lehet az évközi módosítás

A családi pótlékkal kapcsolatos évközi változás visszamenőleges személyijövedelemadó-kötelezettséget jelenthet, mivel az év első nyolc hónapjában szerzett jövedelmet is magasabb adósávba kényszerítheti a szeptembertől kapott juttatás - hangsúlyozza Vámosi-Nagy Szabolcs. A szakértő ezért nem lepődne meg, ha az Alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek találná a rendelkezést.

Ha például az adózó május végéig 1,9 millió forint jövedelmet szerez, majd ezt követően havonta csak 27 800 forint családi pótlékot kap két gyermeke után, s ha nincs más bevétele, akkor a június-augusztus hónapokra az összeg fele után 18 százalékos adót fizetne, mivel a 36 százalékos sávba esne az összeg, de 18 százalék levonható az adóterhet nem viselő járandóság miatt.