Bátorító jeleket lát Kelet-Európában az EBRD

A Kelet-Európát sújtó válság nem fog hamar elmúlni, de már vannak bátorító jelek, mondta pénteken Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) főközgazdásza.

Erik Berglöf az EBRD éves közgyűlésén kiemelte: a jelenlegi válságot nem kísérték a feltörekvő térség korábbi válságaira jellemző olyan vonások, mint például a bankrendszerek összeomlása. Az MTI kérdésére, hogy szerinte ezek a korábbi jellemzők most már végleg elmaradnak-e, Berglöf azt mondta: a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek az eddig meghozott intézkedések nyomán megfelelő mozgósítható tőkekészletük van ilyen esetekre.

"Az idén eléri mélypontját a kelet-európai gazdasági válság, és jövőre kilábalás kezdődik" - mondta ugyanitt Thomas Mirow, az EBRD elnöke. Mirow szerint a térségi válság nem kezdte ki az országcsoport demokratikus intézményrendszereit.

Mikor ér véget a válság?

Thomas Mirow az EBRD pénteken kezdődött londoni éves közgyűlését hivatalosan is megnyitva, a részvényes országok képviselői előtt tartott délutáni előadásában azt mondta, hogy gazdaságpolitikai döntéshozók, üzletemberek és újságírók mostanában mindig ugyanazt a két kérdést teszik fel neki: mikor ér véget a válság legrosszabb időszaka, és mit kell tenni a továbbiakban.

Mirow szerint az első kérdésre az EBRD válasza az, hogy a bank az idei évre jósolja a recesszió mélypontját, és 2010-re várja a fellendülés kezdeti szakaszát.

Az EBRD - múlt héten Londonban kiadott friss, erősen rontott prognózisában - a tevékenységi területéhez tartozó harminc közép-kelet-európai, délkelet-európai, illetve közép-ázsiai országban átlagosan 5,2 százalékos visszaesést jósolt 2009-re, az előző, januári előrejelzésben szereplő 0,1 százalékos növekedési várakozás helyett.

Mínusz 5 százalékot várnak Magyarországtól

A magyar gazdaságra adott idei előrejelzését a bank 5 százalékos GDP-mínuszra módosította az év elején valószínűsített 2 százalékos visszaesésről.

Tevékenységi területének egészén az EBRD 2010-re azonban már 1,4 százalékos átlagos növekedést vár.

Thomas Mirow pénteki beszédében kijelentette ugyanakkor, hogy irreális lenne a kétszámjegyű növekedések, a rekordszintű befektetések és a szabadon hozzáférhető finanszírozások korszakának visszatértében reménykedni. A bankelnök szerint a feladat a fenntartható és tartós növekedés elősegítése.

A további teendőkről szólva azt mondta: alapvető jelentőségű kérdés az állam jövőbeni gazdasági szerepvállalása. Mirow úgy fogalmazott: jóllehet az állami beavatkozás jelenlegi mértéke nyilvánvalóan nem lehet állandó megoldás, a teljesen szabályozatlan piac sem jelenti azonban a helyes választ.