Nem olcsó mulatság az offshore

2009.06.04. 15:38

Az adóparadicsomokba utalt - illetve onnan érkező - összegek megadóztatása, valamint az egyéb szigorítások miatt a kicsiben utazók lemondhatnak az offshore megoldások használatáról.

A klasszikus offshore-helyszíneken (ilyen például a Seychelles-szigetek, a Bahamák és a Brit Virgin-szigetek) már évi 600-800 dolláros alapítási és fenntartási díjért céghez lehet jutni 2-6 héten belül. Akár az interneten keresztül, magyarországi szolgáltató beiktatása nélkül is alapítható offshore társaság, de nem árt hozzá az angol nyelvtudás és az online szolgáltató előzetes ellenőrzése. Ezután postán elküldik az okiratokat, és e-mailben vagy telefonon lehet egyeztetni a céggel.

A nem klasszikus adóparadicsomnak számító, de kedvező adózási feltételeket kínáló országokban, például Cipruson vagy Máltán 2-4 hét alatt lehet céget alapítani, 2500-4500 eurós éves díjért. A magasabb árban már benne van a fenntartással kapcsolatos összes költség, valamint a könyvelés, könyvvizsgálat díja is, ezek ugyanis kötelezőek a klasszikus offshore helyszínekkel ellentétben - mondta az [origo]-nak Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary vezérigazgatója. Az alapítás azért megy gyorsan, mert már meglévő, "a polcról levett" társaságot kap a megrendelő, de a cég elnevezését a későbbiekben természetesen meg lehet változtatni.

A cégbíróság adatai szerint jelenleg több mint kétezer offshore cég rendelkezik Magyarországon leányvállalattal, ám ennek sokszorosa azoknak száma, amelyek offshore megoldásokkal élnek. Az alapítással foglalkozó cégek és ügyvédi irodák bevételi adataiból arra lehet következtetni, hogy évente átlagosan 750 céget hoznak létre magyarok adóparadicsomokban, de egyesek szerint ez óvatos becslés, és a szám több ezerre is rúghat.

A többség kockázatos megoldást választ

Akár 6-8 éve alapított társaságot is tudnak kínálni azoknak, akik több évre visszamenőleg szeretnének bizonylatolni valamilyen ügyletet, ami adóelkerülésnek minősül, nem pedig adóstrukturálásnak. Utóbbi során legális, vagyis a jogszabályoknak minden szempontból megfelelő megoldásokat alkalmaznak, melyek az adóhatóság előtt védhetők - mondta Kalocsai Zsolt. Az ilyen struktúrák kidolgozása bonyolult, nagy tudást, a nemzetközi jogszabályok pontos ismeretét igényli, ezért az adótanácsadók cégek titkos receptként kezelik őket.

Nem szívesen határoznak meg a szakértők összeghatárt arra vonatkozóan, hogy mikor éri meg komolyan adótervezéssel foglalkozni, általában 100 millió forint feletti árbevételt említenek, de figyelembe kell venni a cég költségszintjét is. Amennyiben az árbevétel-arányos profitráta alacsony, nem érdemes adótervezésben gondolkozni.

A klasszikus magyar offshore játékos a fapados, adóelkerülő megoldást alkalmazza: elkezd számlákat "gyártani" a külföldi társaság nevében, ami nem nehéz, akár egy táblázatkezelő programmal is könnyedén előállítható, és a magyar adóhivatal száára ellenőrizhetetlen. A magyar cég befogadja a számlákat, melyek jellemzően menedzsmentszolgáltatásról, jogdíjról vagy egyéb tanácsadói szolgáltatásról szólnak, ezzel "elköltségeli" a bevételét, és nem fizet társasági adót. Gyakran használják tőzsdézésre is az offshore cégeket, mert az elért árfolyamnyereség után így nem kell adózniuk - tette hozzá Kocsis Zoltán, a Dr. Vilmányi ügyvédi iroda közgazdásza.

A magyar piacon nagyon sokan foglalkoznak offshore szolgáltatással, de legtöbbjük a cég alapítása után elengedi a tulajdonos kezét, ami számos kockázatot jelent az ügyfél számára - véli Kalocsai Zsolt. Előfordulhat például, hogy a társaság így olyan tevékenységet végez Magyarországon a cég nevében, ami telephelyet keletkeztet, vagyis adófizetési kötelezettséget von maga után.

A nagyok játéka marad

A kormány az adóparadicsomok elleni küzdelem jegyében 30 százalékos forrásadót vet ki a fizetett kamatra, jogdíjra és szolgáltatási díjra, ha azt olyan államban székelő magánszemélynek vagy cégnek fizetik ki, amellyel Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére. A forrásadó lényege, hogy azt a kifizetőnek - a magyar cégnek vagy magánszemélynek - kell levonnia az adóparadicsomban székelő társaságnak juttatott összegből. Ha például egy panamai cégnek fizet egy magyar társaság kamatot vagy jogdíjat, akkor az után itthon adóznia kellene. A forrásadó előnye, hogy nehezen megkerülhető, mivel azonban az uniós és OECD-tagállamokba történő kifizetéseket mentesíteni kell a forrásadó alól, nyitva marad egy kiskapu: egy tagállam, például Ciprus közbeiktatásával továbbra is elkerülhető az adófizetés.

A kormány a 30 százalékos adókulccsal meglepte a szakértőket is, akik 5-15 százalékos forrásadó bevezetésére számítottak. Ezzel az intézkedéssel a fapados megoldást alkalmazó kis halakat gyakorlatilag ellehetetleníti a jogalkotó. Azok számára, akik nagyban játszanak - s vélhetően kihasználják a kiskapukat és közbeiktatnak egy olyan céget, amelyre nem vonatkozik a forrásadó -, ez jelentősen megdrágítja az adóoptimalizálást - véli Kalocsai Zsolt.

A szakértő szerint a szolgáltató piac vélhetően tisztulni fog, mivel a bonyolultabb struktúrákat egy komolyabb nemzetközi hálózattal, kapcsolatrendszerrel és információval nem rendelkező egyéni tanácsadó nem képes létrehozni. Kocsis Zoltán szerint a forrásadó bevezetésével a jogalkotó gyakorlatilag azt üzeni az eddig kétkedőknek, hogy az offshore cégek alkalmazása legális, de meg kell fizetni az árát.

Bizonyítani kell a gazdasági jelenlétet

Az adóparadicsomok elleni intézkedések másik eleme, hogy megváltoztatják a társasági adóban az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát. Ebbe eddig azok a magyar magánszemélyek, illetve cégek által tulajdonolt társaságok tartoztak, amelyek olyan államban székelnek, ahol a társasági adó nem éri el a magyar mérték kétharmadát. Az alkalmazott társasági adókulcstól függetlenül kivételt jelentenek az EU és az OECD tagállamai, valamint azok az országok, amelyekkel Magyarországnak van egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

 

Offshore cégek költségei (ezer forint)*

Első év

További évek

Seychelles

400

200

Bahamák

475

225

Mauritius

500

225

Brit Virgin-szigetek

525

250

Hongkong

700

375

Ciprus

750

275

Málta

1250

400

Svájc

1500

800

Liechtenstein

1600

800



     * Megbízott tulajdonossal, igazgatóval

      Forrás: Vilmányi ügyvédi iroda

 

A jövő évtől ezt a szabályt kibővítenék azzal, hogy a cégnek valódi gazdasági jelenléttel kell rendelkeznie az adott államban, ami akkor teljesülne, ha bevételeinek több mint fele származna termelő, feldolgozó, szolgáltató, mezőgazdasági vagy kereskedelmi tevékenységből. Vagyis az ellenőrzött cég kategóriába tartozhatna például az Egyesült Államokban vagy Cipruson bejegyzett társaság is, ha az adózó nem tudja bizonyítani, hogy valódi gazdasági jelenléttel bír az adott országban.

További érdekesség, hogy azon uniós tagállamokban alapított társaságok is ellenőrzött külföldi társaságnak minősülhetnek a jogszabálytervezet alapján, ahol a társasági adókulcs nem éri el a magyarországi adókulcs kétharmadát. Az EU-tagállamok tekintetében ez a rendelkezés a közösségi jogba ütközhet. Kérdéses az is, hogy a jogalkotó mit sorol a tényleges gazdasági jelenlétet generáló tevékenységek közé, emiatt a szakértők várhatóan állásfoglalásokért bombázzák majd a szaktárcát. A holding társaságok például tényleges üzleti tevékenységet nem folytatnak, csak cégcsoportok részvényeit birtokolják és kezelik. Érdekes lenne, ha ezeket emiatt az ellenőrzött külföldi társaság kategóriába sorolná a jogalkotó, miközben Magyarországon is kedvező adózási környezetet kínál számukra.

Nemcsak az adóparadicsomokba irányuló összegeket adóztatja meg a kormány, hanem az onnan szerzett jövedelmeket is. Ha egy ellenőrzött külföldi társaságtól kap osztalékot vagy kamatot egy magyar magánszemély, akkor az után meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót a jövő évtől, továbbá a fel nem osztott eredményt is adóztatná a jogalkotó. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha az illető nyereséggel eladja az ilyen társaságban lévő részesedését. Amennyiben egy magyar cég ellenőrzött külföldi társaságtól osztalékot kap, akkor társasági adót kell fizetnie a külföldi cég osztalékkal csökkentett mérleg szerinti eredménye után is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK