unegyed

A fogyatékos dolgozók javítják az eredményt

2009.06.14. 11:15

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, illetve az ehhez igényelhető támogatások rendszere bonyolult és soktényezős, ezért nehéz megmondani, hogy kinek és milyen esetben éri meg fogyatékos embereket foglalkoztatni. A kiinduló helyzet egyszerűnek tűnik: aki nem foglalkoztat fogyatékos embereket, az befizet, aki foglalkoztat, az támogatást kaphat. A valóságban azonban ez ennél sokkal bonyolultabb.

Európában egy általános becslés szerint a lakosság 10 százaléka fogyatékos - ide értve a szervátültetésen átesettektől a nagyothallókon át a mozgássérültekig mindenkit, aki a foglalkoztatás szempontjából megváltozott munkaképességűnek minősül.

Persze ezeknek az embereknek a jelentős része időskorú, vagy még tanul, vagy más szempont miatt nem vesz részt aktívan a munkaerő-piacon. A lisszaboni célkitűzésekkel összhangban kiemelt cél a fogyatékos emberek foglalkoztatási szintjének növelése.

Magyarországon a megváltozott munkaképességűek, és ezen belül a fogyatékos emberek foglalkoztatási aránya az elmúlt két évtizedben jelentősen romlott és a korábbi 16 százalék körüli arány folyamatosan csökkent. A foglalkoztatás szintje az elmúlt években a különböző támogatások és intézkedések ellenére is folyamatosan 9 százalék körül mozog.

Öt százalék felett megéri

A fogyatékos személyek foglalkoztatási integrációjának érdekében a legtöbb uniós tagállamban a munkaadó köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, amennyiben nem éri el a megadott százalékot a fogyatékos dolgozók aránya. Magyarországon ez az arány 5 százalék, vagyis a munkavállalók 5 százalékának kellene megváltozott munkaképességűnek lennie minden 20 főnél több embert foglalkoztató vállalatnál. Ezzel egyébként a magyarországi kis és középvállalkozások jelentős része kívül esik ennek az intézkedésnek a hatályán.

A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy éves szinten fejenként 177 600 forint rehabilitációs hozzájárulást kell minden cégnek fizetnie az 5 százalékig - tehát, ha a munkavállalók 20 százaléka öt fő, és egy fogyatékos személy sem dolgozik a cégnél, akkor 888 000 forintot kell évente befizetni. (A rehabilitációs hozzájárulás összegét a kormány a jövő évtől a háromszorosára akarja növelni, remélve, hogy ez a lépés sok cég számára vonzóbbá teheti a foglalkoztatás vállalását a hozzájárulás befizetésénél.)

Amint egy vállalat átlépi az öt százalékos küszöböt, már nemcsak, hogy hozzájárulást nem kell fizetnie, de jogosulttá válik bizonyos kedvezményekre. (Bizonyos bértámogatásokat korábban akkor is igénybe lehetett venni, ha volt megváltozott munkaképességű munkavállaló, de számuk nem érte el az egész dolgozói létszám 5 százalékát, ez azonban jelenleg már nem igaz.)

Rehabilitációs és védett foglalkoztatók

Azok a szervezetek, amelyek az 5 százaléknál nagyobb arányban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embereket, a létszámtól és a foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek arányától függően több fajta foglalkoztatói tanúsítványt szerezhetnek, amelyekkel jogosulttá vállnak a támogatások igénybevételére. Az alap és rehabilitációs besorolású cégeknél a bérek és járulékok egy részét támogatják, a harmadik fokozatnál már az egyéb költségeket is (bérleti díj, működési költségek). Elvileg.

A legmagasabb fokozatú (kiemelt akkreditációs tanúsítvány) esetében például a támogatási keretet már három éve nem nyitják meg, így egyelőre nem éri meg megszerezni a tanúsítványt. Keserű Júlia, az Ability Park kommunikációs vezetője úgy tudja, a helyzet 2010 közepéig nem is változik, ezért a park - ahol az alkalmazottak nyolcvan százaléka megváltozott munkaképességű - még mindig csak a középső besorolásban van.

Első ránézésre úgy tűnhet, megéri átalakítani a vállalatokat és vállalni a fogyatékos személyek foglalkoztatását. Mindez azonban nagyban függ a cégtől, a tevékenységi körtől és az akadálymentesítés fokától is. A kisebb (de 20 főnél nagyobb) vállalkozások esetében könnyű elérni az öt százalékot és jelentős a kedvezmények mértéke az egyéb költségekhez képest. A nagyobb cégeknél pedig a rehabilitációs hozzájárulás összege akár több tíz millió forintra is rúghat évente, így itt is érdemes lehetne elérni azt a bizonyos 5 százalékot.

Akadálymentesítési kötelezettségek

Keserű szerint a neuralgikus pont, hogy hiába lehet már uniós forrásokat is igénybe venni, a különböző akadálymentesítési és bértámogatási források buktatói és bürokratikus útvesztői, valamint a forrásokkal kapcsolatos alulinformáltság miatt a cégek a legtöbb esetben inkább befizetik a "büntetést", mint hogy vállalják a plusz anyagi és energiaráfordítást.

A foglalkoztatástól függetlenül az üzleti szféra közszolgáltatást ellátó egységeiben mindenképp el kell végezni az akadálymentesítést legkésőbb 2013. december 31-ig. Az újonnan épített vagy felújított épületeket már most akadálymentesíteni kell, ellenkező esetben komoly büntetésekre lehet számítani.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra
hirdetés
hirdetés
Ajánlat
Ajánlat
Olvasnivaló
Hirdetés
Ajánlat
üzletrész direkt hirdetés
üzletrész direkt hirdetés
üzletrész direkt hirdetés