Így adózunk jövőre, átmentek az adójogszabályok

Csak a bankigazgatók és a jelentős adókedvezményeket igénybe vevők nem nyernek a jövő évi szja-változásokon a délutáni végszavazáson átment adóátrendezési és vagyonadó törvény szerint. A több lakóingatlannal rendelkezők végül rosszul járnak, de a korábban tervezettnél valamivel kevesebbet kell fizetni a 30 millió forintnál értékesebb házak után. A cégeknek kevesebbe kerül majd a foglalkoztatás, a természetbeni juttatások terhe viszont lényegesen emelkedik.

• A válság híreit itt olvashatja!

A ma délutáni végszavazáson is megszavazta a parlament a jövő évi adóátrendezésről és a vagyonadóról szóló törvényt.

Nagy horderejű, minden adózóra kiterjedő változások történnek jövőre a személyi jövedelemadózásban. Az adót egy teljesen új, szuperbruttósított alap után kell majd fizetni, ami a bruttó béren felül tartalmazza majd a munkáltatói terheket is.

Az átlagos keresetűek sokat nyernek

Az adóalap szélesítése azonban nem hoz többletterhet, mivel azzal párhuzamosan az szja alsó sávhatára is jelentősen, 5 millió forintra emelkedik és mérséklődnek a kulcsok is 18-ról 17, illetve 36-ról 32 százalékra a 4 százalékos különadó megszüntetése mellett. Az adójóváírást úgy alakítják, hogy a minimálbér továbbra is gyakorlatilag adómentes legyen, és az eddig legigazságtalanabbul adóztatott átlagbér terhelése csökkenjen.

A kormány szerint az adózók több mint kilencven százaléka adózik majd kizárólag az alacsonyabb kulcs szerint. A változásokkal gyakorlatilag mindenki nyer valamennyit, csak a havi kétmillió forint bruttó bér felett keresők vesztesek. Az alsóbb jövedelmi kategóriába tartozók minimális összeget nyernek az átalakítással, a legjobban az átlagbér, vagyis 200 ezer forintos havi bruttó környékén keresők járnak jól, az ő zsebükben éves szinten csaknem 190 ezer forinttal több marad.

Hogy végül kinek, milyen hatással vannak a nettó jövedelmi pozíciójára az szja-változások, az attól is függ, hogy részesül-e családi pótlékban, és eddig vett-e igénybe adókedvezményeket, melyek jelentős része megszűnik jövőre. Figyelembe kell venni azt is, hogy az illető vagyonadó fizetésére kötelezetté válik-e, mivel utóbbi nem lesz levonható a személyi jövedelemadóból.

A jövő évtől a háromnál több gyermekeseknek járó családi kedvezmény, a hosszú távú megtakarításokhoz kapcsolódó adókiutalás és a fogyatékosok kedvezményét leszámítva az összes szja kedvezmény megszűnik. A hosszú távú megtakarítások közé csak az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakhoz, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számlákra befizetett összegek tartoznak, az életbiztosítások díját nem sorolják ide.

Az szja változások hatása

Bruttó bér (forint)	Nettó bér (forint) 2009. első felében	Nettó bér (forint) 2009. második felében	Nettó bér (forint) 2010-ben	Változás a jelenlegi nettóhoz képest (%)
71 500	57 815	57 815	59 008	2,1
100 000	76 340	76 340	76 510	0,2
125 000	90 715	90 715	91 832	1,3
150 000	103 215	104 715	107 215	3,9
175 000	112 715	115 715	122 567	8,7
200 000	122 215	125 215	137 920	12,9
250 000	143 000	146 000	162 405	13,6
500 000	260 500	263 500	274 300	5,3
1 000 000	516 372	519 372	522 152	1,1
2 000 000	1 041 272	1 044 372	1 040 752	0,1

Forrás: Origo gyűjtés

Ha valaki eddig százezer forint kedvezményt vett igénybe különböző jogcímeken, akkor jövőre havi több mint 8300 forintot bukik. Rosszul járnak azok is, akik családi pótlékot kapnak, mivel a támogatás már idén szeptembertől adóterhet nem viselő járandóságnak számít, vagyis növeli az adóalapot, de az adót nem kell megfizetni utána. Akinek az éves bruttó bére 4,9 millió forint környékén mozog, azt érintheti ez a módosítás, mivel így a magasabb adókulcs alá eshet a jövedelmének egy része.

Ha valakinek egy bank, közüzemi szolgáltató elengedi tartozását, akkor az összeg után nem kell majd adót, illetéket fizetnie, de ehhez szükség lesz a bank, szolgáltató igazolása arról, a tartozást az adós és családja ellehetetlenülésének megelőzése érdekében engedte el.

Fizethet, akinek több ingatlanja van

Az eredeti tervekhez képest jelentősen módosult a vagyonadó, aminek a hivatalos neve "Egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó" lesz. A lakóingatlanokra vonatkozó vagyonadó végül három sávos rendszerben működik majd: 30 milliós értékig 0,25 százalékot, afelett 50 millióig 0,35 százalékot, majd utána 0,5 százalékos terhet kell leróni bizonyos forgalmi érték után. Rosszul járnak az eredeti elképzeléshez képest azok, akik több lakóingatlannal (üdülővel) is rendelkeznek: a második megléte esetén mindenképpen kell majd adóbevallást beadni - akkor is, ha nem kell adót fizetni egyik után sem.

Az első ingatlannál az adófizetésre kötelező forgalmi értékhatár 30 millió forint, a másodiknál 15 millió forint - az ennél értékesebb lakásokra már fizetni kell az adót, csakúgy, mint a harmadik lakásra, az első forinttól kezdve. A legrosszabbul tehát azok járnak, akiknek három vagy annál több lakóingatlanjuk van, mert a harmadiktól kezdve bármennyit is ér az ingatlan, azután mindenképpen fizetniük kell - méghozzá a teljes forgalmi érték alapján. Az ingatlan bérbeadásából származó bevételből le lehet majd vonni a vagyonadó összegét, vagyis azután nem kell megfizetni a személyi jövedelemadót.

A vagyonadót a vízi- és, légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után is meg kell fizetni. Az ilyen vagyontárgyaknál nem az érték, hanem más paraméterek (a motor teljesítménye, a vitorlafelület) után állapítják meg az adót. A nagy teljesítményű autóknál a 125kW-175kW teljesítményűek vagyonadója a normál gépjárműadó kétszerese, 175-200kW közötti járműnél két és félszerese, 200kW teljesítményű autónál pedig háromszorosa. Az így számolt adó összegéből a normál gépjárműadó levonható.

Drágulnak a természetbeni juttatások

A korábban tervezettnél kevésbé szigorodik a természetbeni juttatások adózása. A munkáltatóknak 25 százalékos terhet kell fizetni a kedvezményes körbe tartozó üdülési csekk, melegétkezési utalvány, bérlet, iskolakezdési támogatás, magánnyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés, önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári befizetés, valamint az iskolarendszerű képzés költsége után.

Ez a kedvezményes, 25 százalékos teher jelentős növekedést jelent az adómentességhez képest, de még mindig kedvezőbb az eredetileg tervezett 32 százaléknál. A kedvezményes körbe tartozó juttatásokra nem lesz összevont felső korlát, de valamennyi juttatásra egyedi értékhatár vonatkozik majd, amelynek túllépése esetén már az általános 54 százalékos adókulcsot kell alkalmazni, és járulékot is fizetni kell. Utóbbi körbe tartozik majd a hideg étkezési utalvány, és számos más, korábban adómentes juttatás is. A felső korlátok közül a melegétkezési jegyé pozitív irányban változik, a jelenlegi 12 ezer forintról 18 ezerre emelkedik.

A munkáltató által biztosított ingyenes, vagy kedvezményes számítógép- illetve internethasználat adómentes marad, a céges autók után kapott üzemanyagmegtakarítás összege pedig százezer forintos korláttal levonható lesz a személyi jövedelemadó alapjából.

Korlátok a kedvezményes természetbeni juttatásra

Üdülési csekk	Évente a minimálbér összege
Melegétkezési jegy	Havonta 18 ezer forint
Iskolarendszerű képzés költsége	Évente a minimálbér 2,5-szerese
Önkéntes nyugdíjpénztári befizetés	Havonta a minimálbér fele
Önkéntes egészségpénztári befizetés	Havonta a minimálbér 30 százaléka
Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi befizetés	Havonta a minimálbér 50 százaléka

Forrás: Origo gyűjtés

A foglalkoztatók 5 százalékponttal kevesebb járulékot fizetnek jövőre a bér teljes összege után. Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, viszont a rehabilitációs járulék a kétszeresére emelkedik, ami a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatóknak nem jó hír.

A szakképzési hozzájárulásból levonható kedvezmény mégsem csökken majd, marad a mostani rendszer, mivel az Országgyűlés elfogadta az erről szóló szocialista módosító indítványt az adócsomag zárószavazása előtt.

A vállalkozásoknál jövőre megszűnik a 4 százalékos különadó, ugyanakkor az átalakuló társasági adó kulcsa 19 százalékos lesz. Számos adóalapcsökkentő tétel - többek között az iparűzési adó levonhatósága - megszűnik, megmaradnak a beruházáshoz, foglalkoztatáshoz és k+f-hez kapcsolódó kedvezmények, valamint 50 millió forintos árbevételig a 10 százalékos adókulcs is, amit meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet alkalmazni. Hogy melyik cég jár jól a változásokkal, az függ a tevékenységtől, mérettől, a költségek összetételétől is. Egyszerűsödik az adórendszer, egyes kisadók (kulturális-, munkaadói-, és munkavállalói járulék) megszűnnek. Az EVA adókulcsa 25-ről 30 százalékra emelkedik.

Jövőre nem a minimálbérhez vagy annak duplájához kell igazítani az elvárt, járulékalapot képező havi bért, hanem a piaci viszonyoknak megfelelő díjazáshoz. Eredetileg az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által összeállított lista - foglalkozás és életkor, területi szempontok alapján -, határozta volna meg ezt, ám a törvény zárószavazása előtt ezt kivették, így most nem tudni, mi alapján kell majd fizetni. A változás az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások közreműködő tagjait is érinti a főtevékenység díjazásánál. Amennyiben magánszemély több cégben is közreműködő, csak egy társaságban kell az új szabályok szerint eljárni, ott, ahol a tevékenységre jellemző kereset a legmagasabb.

Jelentősen csökken az ingatlanvásárlás után fizetendő vagyonszerzési illeték. Négymillió forintig 2 százalékot, afelett pedig a jelenlegi hat helyett csak négy százalékot kell megfizetni. A négy százalékos illetéket a többségében ingatlantulajdonnal rendelkező cégek értékesítése után is meg kell fizetni.

Az adóparadicsomba menekített jövedelmeket megadóztatják, úgy, hogy az off-shore cégeknek kifizetésekre (jogdíj, kamat, szolgáltatási díj) 30 százalékos forrásadót vetnek ki. A már kimenekített, vagy a forrásadó ellenére mégis kiutalt jövedelmek sem mentesülnek az adó alól, mert a magyar cégek tulajdonában lévő off-shore vállalkozások jövedelmét is be kell vallani. Az off-shore helyszínekről hazautalt adózatlan jövedelmekkel kapcsolatos amnesztiát viszont meghosszabbítják az év végéig a korábbinál kedvezményesebb 10 százalékos kulcs alkalmazása mellett.