Banki csúcsot hívott össze Bajnai

Három nagy témáról lesz szó a miniszterelnök és a bankok pénteki találkozóján: a lakáshitelesek megsegítéséről, a kkv-k hitelezésének gyorsításáról és fogyasztóvédelmi kérdésekről, köztük a bankok egyoldalú szerződésmódosításáról - mondta Szollár Domokos kormányszóvivő.

A kormányszóvivő ismertette: a kormány azt szeretné kérni a bankoktól, hogy sokkal aktívabban segítsék a lakáshiteleseket. Ha azt látják, hogy valaki potenciálisan bajba kerül, vegyék fel vele a kapcsolatot, ajánlják fel neki a törvény által kínált lehetőséget. Ha pedig bedől egy lakáshitel, és kényszerértékesítésre kerül sor, lépjenek kapcsolatba az önkormányzattal, ne várják meg, amíg az bejelentkezik a folyamatba. Adminisztrációs hiba miatt ne vesszen el egyetlen lakás sem - hangsúlyozta.

A nehéz helyzetbe került lakáshitelesek július 28-tól kaphatnak könnyítéseket. Az Európai Bizottság által jóváhagyott lakáshitel-támogatási program lehetővé teszi, hogy a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek állami kezességvállalás mellett áthidaló kölcsönt vegyenek fel bankjuktól, ami legfeljebb két évig fedezi kölcsönük törlesztőrészletének egy részét. A támogatást azok vehetik igénybe, akik 30 millió forintnál kisebb piaci értékű ingatlanra vettek fel hitelt, és az erről szóló szerződést idén június 30-ig aláírták. A munkanélküliek esetében a magyar állam az áthidaló kölcsön legfeljebb nyolcvan, egyes esetekben hetven százalékáért vállal kezességet.

Ha valaki az áthidaló kölcsön ellenére sem tudná visszafizetni a hitelét, és elvesztené lakását, akkor a kényszerértékesítés során az önkormányzatoknak elővásárlási joguk van, megvehetik a lakásokat, amelyeket a piacinál kedvezőbb feltételekkel bérbe adhatnak az adósoknak. Az önkormányzatoknak erre a célra 60 milliárd forintos, önrész nélküli, nagyon kedvező kamatozású hitel áll rendelkezésükre.

Szollár Domokos elmondta: a kkv-k számára uniós forrásból rendelkezésre álló 140 milliárd forintnyi forgóeszközhitelt a bankokon keresztül lehet lehívni. A kis- és középvállalkozások hitelezési tempója azonban a kormány szerint nem megfelelő, nem tudni, miért akad el a hitel. A cél az, hogy a vállalkozások minél kevesebb vérveszteséggel vészeljék át a válságot, ehhez kérünk segítséget a bankoktól - mondta.

A banki hitelezés sok aggályos kérdést vet fel a szóvivő szerint, ami ellen tenni kell. Az augusztus elején hatályba lépő törvénymódosítás megnehezíti az egyoldalú szerződésmódosítást, a bankok azonban elkezdtek bizonyos feltételeket beépíteni az általános szerződési feltételek közé, hogy a kiskapukat később ki tudják majd használni. Ez ellentétes a törvény szellemével és szándékával - hangsúlyozta Szollár Domokos.

A kormány szeretne véget vetni a "hiteldzsungelnak". A bankokkal együttműködve tiszta, átlátható feltételeket szeretne létrehozni, amelyek világosan rögzítik a bank és az ügyfél viszonyát úgy, hogy a bankok piaci szabadsága érdemben ne csorbuljon, a fogyasztók mégis nagyobb védelmet kapjanak. A munkanélküliségi ráta emelkedése miatt például ne lehessen kamatot emelni. Szeretnénk a helyes egyensúlyt megtalálni, remélhetőleg meg tudunk állapodni egy olyan feltételrendszerben, ami mindenkinek megfelelő - mondta a kormányszóvivő.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) a kormány szeretné a jelenleginél erősebb fogyasztóvédelmi jogkörrel felruházni, hogy a tisztességtelen, de nem jogsértő tevékenységgel szemben is el tudjon járni - tette hozzá.

Oszkó Péter pénzügyminiszter csütörtökön újságíróknak azt mondta: "a miniszterelnök és a bankok vezetőinek pénteki találkozójától azt várom, hogy a parlament által megalkotott törvényi szabályozásnak megfelelően kompromisszum alakul ki abban a kérdésben, hogy a bankoknak ki kell lépniük a nyilvánosság elé, és be kell mutatniuk, hogy milyen indokok alapján emelik a hitelek, illetve a devizahitelek kamatát".

Szocialista politikusok a közelmúltban több kifogást megfogalmaztak a bankok eljárásaival kapcsolatban.

Kovács Tibor, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese szerint a PSZÁF-nak haladéktalanul vizsgálatot kell folytatnia az egyoldalú szerződésmódosítások miatt. Kilátásba helyezte: ha nem rendeződik a kérdés, az MSZP szeptemberben "drákói" szabályokat terjeszt be az Országgyűlésnek.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szintén tiltakozott a bankok egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlata ellen.

Szocialista képviselők a múlt héten azt is kifogásolták, hogy a devizaalapú hitelek után fizetendő részletek a forint erősödése ellenére nem, vagy nem jelentős mértékben csökkennek.

Török Zsolt országgyűlési képviselő bejelentette: arra kérik a Gazdasági Versenyhivatalt és a PSZÁF-ot, derítsék ki ennek okát a bankoknál végzett ellenőrzéssel. A PSZÁF piacfelügyeleti eljárást indított annak kiderítésére, hogy az árfolyamváltozások, kamatváltozások érvényesülnek-e a törlesztőrészletekben.

Karsai József szocialista képviselő vezetésével, 200-300 résztvevővel szerdán demonstrációt is tartottak az egyik bank vidéki fiókja előtt, a devizahitelek magas törlesztőrészletei és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt.

A Medián közvéleménykutató a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából július 13-án ezer fős, telefonos kutatást készített a témában. A Népszabadság által ismertetett felmérés szerint a válaszadók háromnegyede - a devizahitelesek 84 százaléka - úgy gondolja, hogy a kormánynak be kellene avatkoznia annak érdekében, hogy az elmúlt negyedévi forinterősödés nyomán a bankok csökkentsék a devizahitelek törlesztőrészleteit.