Stabilizálódik a kínai külkereskedelem

Noha a tavalyihoz képest még nagy, sőt, növekvő a csökkenés a kínai külkereskedelemben, egyik hónapról a másikra azonban már szintén erős a növekedés, tehát a stabilizálódás jeleit mutatja a kínai külgazdaság.

A válság híreit itt olvashatja!

Kína júliusban 105,42 milliárd dollárért exportált árukat, ez 23 százalékkal kevesebb a tavaly júliusinál, közölték a kínai vámhivatalban kedden. Júniusban 21,4 százalékos volt a visszaesés éves összehasonlításban. A júliusi kivitel értéke ugyanakkor 10,5 százalékkal meghaladta a júniusi 95,41 milliárd dollárt.

Júliusban az import, 94,79 milliárd dollár, 8,8 százalékkal több volt a júniusi 87,16 milliárd dollárnál, és 14,9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Az import növekedésében nagy szerepe volt a tartalékolásnak, kihasználva a tavalyinál alacsonyabb nyersanyagárakat - igaz, éppen ettől is emelkedtek a piaci árak az elmúlt hónapokban. Kína, a világ második olajfogyasztó országa, júliusban rekord mennyiségű kőolajat importált, a 19,63 millió tonnás (4,62 millió hordó) behozatal 42 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, és 14 százalékkal a júniusit.

Az első hét hónapban Kína 110,4 millió tonna kőolaja importált, 5,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Júliusban a hazai üzemanyag-fogyasztás 13 százalékkal kisebb volt, mint tavaly júliusban, tükrözve a júniusi benzináremelés hatását is, viszont a kínai üzemanyagexport 31 százalékkal nőtt éves összehasonlításban.

Ellenkező irányból - vagyis meredek növekedés után - stabilizálódik a pénzellátás is Kínában, jeléül annak, hogy a gazdasági kormányzat a föllendítés szüksége után most már az inflációs veszélyre is gondol. Júliusban a nemzetgazdasági szinten 355,9 milliárd jüan volt az új jüankölcsönök összege, 33,9 százalékkal több, mint tavaly júliusban, de csak körülbelül ötöde a júniusi 1,53 billió jüannak, közölték a kínai központi bankban kedden.

A kínai kormány ősszel közel 600 milliárd dollárt érő programot hirdetett, főleg infrastrukturális beruházásokra és a belső fogyasztás ösztönzésére. Kínában a kormány legalább 8 százalékos növekedést tart szükségesnek a társadalmi feszültséggel fenyegető, 20 milliósra növekedett munkanélküliség enyhítéséhez. A fejlett országok a kínai gazdaságtól, az ottani belső fogyasztás növelésétől remélnek húzóerőt a világgazdaság számára.

Kína hazai össztermékének (GDP) növekedése az első félév átlagában 6,5 százalékos lehetett éves összehasonlításban, mivel az ütem a második negyedévben 7,9 százalékra gyorsult az első negyedévi, 6,1 százalékos ütemről, a kínai statisztikai hivatal becslése szerint.

Kína gazdasága számára a Világbank júniusban javította ez évi növekedési előrejelzését, 7,2 százalékra a tavasszal jósolt 6,5 százalékról. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a múlt hónapban 7,5 százalékra javította 6,5 százalékról GDP-növekedési jóslatát Kína számára, jövőre 8,5 százalékos növekedést vár ott. Kína hazai összterméke tavaly 9 százalékkal, 2007-ben 13 százalékos, rekord ütemben bővült.