Havi 1 milliárd forintot hoz a költségvetési létszámstop

Nem tartanak a minisztériumok attól, hogy a július végén bevezetett létszámstop fennakadást okozna a feladatuk ellátásában. Munka- és megbízási szerződést nem köthetnek a tárcák és a háttérintézményeik, de kiszervezéssel még mindig hizlalhatják a tényleges létszámot.

• Itt olvashatja a válság híreit!

Az államigazgatásban július végén bevezetett mintegy ötezer álláshelyet érintő létszámstop a kormány szerint nem veszélyezteti a közigazgatás zavartalan működését, és havi szinten mintegy 1 milliárd forintot spórol vele a költségvetés.

A lapunk által megkérdezett Miniszterelnöki Hivatal, illetve a kilenc minisztérium többsége úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a tárcáknál és a háttérintézményeknél az intézkedés attól függetlenül sem okozhat fennakadást a feladatellátás során, hogy a felmondás, betegszabadság, szülés, vagy egyéb ok miatt kieső dolgozókat nem pótolhatják.

Az oktatási tárca szerint "a hatósági ügyek intézésével foglalkozó munkatársak jelenleg is magas ügyiratszámmal dolgoznak, így az általánosságban természetesen igaz, hogy minden módosítás a bevezetés, az átmenet, a kezdeti alkalmazás időszakában a teljesítmény időleges csökkenésével jár". A tárca válaszában úgy fogalmazott, hogy "azt azonban előzetesen nem lehet állítani, hogy a módosított törvényi rendelkezések bevezetése, illetve a kérdésben említett kormányzati intézkedés szükségszerűen a közigazgatási hatósági ügyintézés lényeges késedelmét eredményezné".

Maradt kiskapu a létszám növelésre

Az Önkormányzati Minisztérium sajtóosztálya szerint a létszámstop azokon a szakterületeken, munkahelyeken jelenthet problémát, ahol az adott feladatot csak egy speciális szakértelemmel, végzettséggel rendelkező munkatárs végzi, és az illető felmond, vagy kiesik a munkából.

A létszámstopról szóló kormányhatározat szerint, ha egy területen mégis munkaerőhiány lépne fel, azt átszervezéssel megoldhatják a szervezetek, és szigorú korlátok között, vezetői pozíciókra, illetve a kancellária miniszter engedélye egyéb munkakörökre lehetséges a felvétel, így elkerülhető az olyan helyzet ami már a működőképességet veszélyeztetné.

De nem csak a jogszabályban szereplő kivételekkel élhetnek a költségvetési szervek: munka- és megbízási szerződést ugyan nem köthetnek, de a kiszervezésekkel még növelhetik a létszámot. Ha bizonyos feladatok ellátására külső céggel kötnek vállalkozói szerződést, akkor papíron eleget tesznek az előírásoknak, a munkát a vállalkozás nevében végző személyek ugyanis nem hizlalják a létszámot.

A külügyi tárca szerint a "kormányzati szervek esetében elrendelt létszámstop a Külügyminisztérium vonatkozásában a tárca speciális működési rendje miatt (külszolgálatról történő berendelések és külszolgálati helyekre történő kirendelések) csak a kormányhatározatban is jelzett kivételek alkalmazásával tartható be".

Ritkán ellenőrzik az állami munkaadót

Munkaügyi ellenőrzéstől az államigazgatásnak nem igazán kell tartania, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) alig foglalkozik a szférával. Tavaly a közel 36 ezer ellenőrzésből kimondottan a közigazgatásra 133 esett, a vizsgálatok kevesebb mint 0,4 százaléka. Az oktatás és az egészségügy területén mindössze 267 alkalommal végeztek ellenőrzést.

A közigazgatásban csaknem minden második ellenőrzésnél szabálytalanságra bukkantak, 70 intézkedésre került sor a vizsgálatok során. A versenyszférában ez az arány rosszabb, de a foglalkoztatottak létszáma alapján ennél talán több figyelmet érdemelne a terület, még akkor is, ha hazánkban a munkavállalói jogok érvényesítésénél jelenleg fontosabb a feketegazdaság elleni küzdelem.

A szabálytalanságok közül a közszférában a leggyakoribb a munkaidőre és a szabadságkiadásra vonatkozó szabályok megsértése, de akadt már példa feketén foglalkoztatott alkalmazottra is.

Meghúzzák a gyeplőt

Színlelt szerződésre nem bukkant a felügyelőség, pedig az Állami Számvevőszék az elmúlt években rendre azt javasolta a költségvetési szervek vezetőinek, hogy vizsgáltassák felül a megbízási szerződéssel foglalkoztatott külső munkatársak szerződéseit a jogszabályoknak megfelelő foglalkoztatás érdekében.

A jövő évi költségvetés tervezésénél elvárás a minisztériumokkal és a háttérintézményekkel szemben, hogy a külső személyi juttatásokat a lehető legkisebb mértékre csökkentsék, ezért felül kell vizsgálniuk a megbízási szerződéseket is, amelyekre nem fordíthatnak többet, mint az idén.

A tárcáknál jelenleg átlagosan 30-50 fő dolgozik határozott idejű megbízási szerződéssel, ehhez képest a Miniszterelnöki Hivatalnál az elmúlt években átlagosan 280 embert foglalkoztattak ilyen formában. Idén azonban már a MEH-nél is visszafogták a megbízásokat, július végéig mindössze 57 szerződést kötöttek. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a MEH egy-egy pontosan meghatározott feladat elvégzésére, például egy adott jogszabály előkészítése során igénybevett szakmai tanácsadásra, vagy ügyvédi megbizatásra köt szerződést.