Csapvizet és bort iszunk ásványvíz és sör helyett

A nyugati trendektől teljesen eltérnek a magyar fogyasztók szokásai - ez derült ki egy csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyet a GfK Hungária piackutató és a BCG tanácsadó cég tartott közösen. Magyarországon ugyanis olyan jelenség kezd kibontakozni, ami a fejlett országokban nemigen tapasztalható: a válság hatására az emberek nem a diszkontokat rohanták meg, és nem is olcsóbb termékeket kerestek, hanem egyszerűen kevesebbet vásárolnak, csökkentették a boltokban töltött időt, és az úgynevezett "B márkás termékeket" veszik.

Egyre szűkebb a kosár

• A válság további híreit itt olvashatja!

Korábban egy hipermarketben másfél órát töltött általában egy magyar vevő, mára ez az idő 40 perc körülire csökkent. A vásárolt termékek közül pedig nem a saját márkás áruk kelnek el jobban, hanem az úgynevezett B márkásak, vagyis amelyek marketingjére nem sokat költenek a gyártók. (Az úgynevezett A márkás termékek a globálisan ismert márkák, amelyek reklámozására hatalmas összegeket fordítanak a világcégek.) A B márkás termékek között sok a hazai, magyar gyártású, és a GfK adatai szerint ilyenek például az étolajak és a rizs is.

A magyarok az utóbbi fél évben kevesebbet vásároltak a megszokott napi fogyasztási cikkekből, míg az Egyesült Államokban és Európában a fogyasztók inkább úgy spóroltak, hogy az olcsóbb termékeket keresték - véli Juhász László, a Boston Consulting Group (BCG) tanácsadó cég ügyvezető igazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Ásványvíz helyett csapvíz

A GfK Hungária háztartáspanel felmérésében a forgalom volumenében csökkenést figyelt meg a napi fogyasztási cikkek piacán. Az első negyedévben 6,5, a másodikban 3,2 százalékkal kevesebb élelmiszert és háztartási vegyi árut vásároltak a magyar háztartások.

Kozák Ákos, a GfK vezetője elmondta, hogy a komplex fogyasztói bizalmi index mostanra ugyan újra a válság előtti szintre emelkedett, ez azonban egyelőre nem mutatkozik meg a fogyasztói döntésekben, vagyis az emberek nem vásárolnak többet. A fogyasztásban 2009-ben nem várható jelentős bővülés, mivel a háztartások kedvezőtlennek ítélik meg jelenlegi anyagi helyzetüket - mondta Kozák Ákos.

Juhász László, a BCG vezetője kiemelte: a magyar háztartások kevesebbet költenek tartós fogyasztási cikkekre, valamint szabadidős tevékenységekre, de a napi fogyasztási cikkek közül például visszaesett az ásványvizek forgalma is, mivel azt csapvízzel helyettesítik. Szintén érdekes, hogy nálunk a sör helyett bort isznak az emberek, miközben nyugaton például sem az ásványvíz, sem a sör fogyasztása nem esett vissza a válság miatt. A hazai piacon az autók vásárlása is egyébként a nyugati országoknál nagyobb mértékben zuhant - ez is kitűnt a sajtótájékoztatón bemutatott ábrákból.

A nőkre hajtanak a gyártók

Jellemző trend továbbá, hogy a fogyasztók "begubóznak", egyre több időt töltenek otthonukban, ahol önellátásra törekednek, például saját maguk főznek - mondta Juhász László. Szintén erősödik a nők szerepe, a háztartási kiadásokról válság idején inkább ők döntenek, és erre sok gyártó rá is játszik, vagyis olyan termékekkel vagy csomagolással állnak elő, amelyek a nők számára vonzóbbak.

Kozák Ákos a magyar fogyasztási szerkezetről elmondta: az még mindig nem a fejlett piacokon megfigyelhető trendekhez igazodik, mivel a háztartások az elköltött jövedelmük több mint negyedét - 26 százalékát - élelmiszerre fordítják, ami három százalékos növekedés. Ezzel szemben a kultúrára egyre kevesebbet (18 százalék) költünk, a csökkenés ezen a területen 3 százalékos a korábbi, jobbnak minősíthető évekhez képest. A távközlésre és utazásokra költött kiadásaink is 3 százalékkal mérséklődtek.

Kozák szerint ez a trend ellentétes a fejlett országokban tapasztalható jelenségekkel, és a fogyasztói társadalom gyengeségét jelzi Magyarországon.

Jelentősen nőtt az import élelmiszerek aránya

Az utóbbi években jelentősen emelkedett az import élelmiszerek aránya Magyarországon; amely mára a szakértői becslések szerint meghaladja a 30 százalékot - áll az Agrármonitor legfrissebb számának összegzésében. Ez az arány 2000 és 2003 között alig változott, 12-13 százalékot tett ki. Az ország uniós csatlakozásának évében 17 százalékra nőtt, majd 2005-ben 26 százalékra ugrott. Ezután lassabban, de folyamatosan emelkedett.

Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója az MTI-nek arra emlékeztetett, hogy az élelmiszerimport arányát nehéz megbecsülni, mert a külföldről érkező élelmiszereket gyakran feldolgozzák, és egy részét kiviszik az országból. A forint árfolyama nem hat jelentősen az importra, mivel a nagy élelmiszer-áruházláncok saját beszerzési hálózatukkal hosszú távú szerződéseket kötnek.