Költségvetés 2010: a fogyókúra éve

Az idei évhez képest negyedével nagyobb hiánnyal számol a jövő évi költségvetés, ami 2010-ben közel 16 800 milliárd forint kiadást tartalmaz. A válság diktálta, takarékos büdzsének nagy vesztesei a közlekedés, a mezőgazdaság, a lakástámogatási rendszer, a környezetvédelem, spórolhatnak a települések és a minisztériumok is. A költségvetés egyértelmű és reálértékben egyedüli nyertese az egészségügy. Az országgyűlési választásokra 14 milliárd forintot költenek, a soros EU elnökségi poszt pedig 9 milliárd forintba kerül az országnak.

Konzervatív a tartalom

• A válság további híreit itt olvashatja!

A parlamentnek pénteken benyújtott 2010-es költségvetési tervezet 15 693,9 milliárd forint bevétellel és 16 754,3 milliárd forint kiadással számol. A jövő évi hiány így az ígéretekhez híven a GDP 3,8 százaléka lesz eredményszemléletben, összesen 1060,3 milliárd forint.

A költségvetés elsődleges, vagyis az államadósságra fordított kiadásokkal korrigált többlete így 197,4 milliárd forint, a GDP 0,8 százaléka lesz.

Az egészségügy a nyertes

A költségvetési kiadások és bevételek feladatok szerinti, funkcionális osztályozásából kiderül, hogy mely területre mennyit szánnak a közösből. Eszerint az egyetlen terület, amelyre az inflációval korrigálva is több pénz jut, az egészségügy. A rendvédelemre és közbiztonságra két százalékkal több jut, vagyis reálértéken kevesebb. A kiadások befagyasztásán túl mínuszt jelent a járulékcsökkentés is, vagyis a bérköltségre kevesebb kell az intézményeknek.

A jövő évi számokban megjelenik a kormány korábbi intézkedéseinek hatása, a jóléti kiadásokat mérsékli a családi pótlék és egyes szociális támogatások befagyasztása, a nyugdíjindexálás változása, a szigorított lakástámogatási rendszer, és a 13. havi nyugdíj megszüntetése. Csaknem 156 milliárd forintot takarítanak meg a társadalombiztosítást és a szociális ellátást érintő módosításokkal, az oktatás hozzávetőleg 130 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat. A lakossági energia támogatására 55 milliárd forinttal szánnak kevesebbet mint az idén, a lakástámogatásra 48 milliárd, a nyugdíjakra pedig 80 milliárddal fordítanak kevesebbet jövőre.

Nagy érvágást szenved el a környezetvédelem, amire közel 85 milliárddal jut kevesebb. Jóval kevesebb jut a mezőgazdaságra, bányászatra, iparra és energiára, de milliárdokban mérve a legtöbb megtakarítást a közlekedés költségeinek megkurtítása jelenti, ami 40 milliárdos tétel. A törvény általános indoklása szerint helyközi közösségi közlekedés tervezett átalakítása során olyan integrált regionális közlekedési rendszereket hoznának létre, amelyek felelős gazdálkodás mellett hosszútávon fenntarthatóvá teszik a finanszírozást.

A települések meghúzhatják a nadrágszíjat

Az önkormányzatoktól 120 milliárd forintot vonnak el, de a járulékcsökkentés miatti bérköltségkiadást és a közoktatási tanulólétszám csökkenését is számítva nettó 85 milliárdot. A helyi önkormányzatok 2010-ben hitelforrások nélkül több mint 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ebből a központi költségvetés csaknem 1130 milliárd forintot biztosít, 4,7 százalékkal kevesebbet, mint idén.
A 2010. évi "Út a munkához" program folytatására a kormány 13 milliárd forinttal több forrást szán. A program továbbfejlesztésének célja, hogy az önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatás hatékonyabbá váljon, és az érdemi munkavégzést ösztönözzék.

 

Mire mennyit költ jövőre az állam?*

	2009 (milliárd forint)	2010 (milliárd forint)	Változás (százalék)
ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK	2145,4	2082,9	-3
Védelem	240,8	224,5	-7
Rendvédelem és közbiztonság	484,2	493,9	+2
Általános közösségi szolgáltatások	1420,3	1364,4	-4
JÓLÉTI FUNKCIÓK	10 855,3	10 689,5	-2
Oktatás	1994,6	1865,5	-7
Egészségügy	2087,8	2344,7	+11
Társadalombizt. és szociális támogatások	5834,0	5678,2	-3
Lakásügyek	524,6	443,5	-18
Szórakoztatás, kultúra, vallás	414,2	357,6	-16
GAZDASÁGI FUNKCIÓK	2392,3	2050,7	-17
Tüzelő- és üzemanyag, energiaellátás	11,6	8,5	-36
Bányászat és ipar	45,7	36,0	-27
Mező- erdő- hal- és vadgazdálkodás	360,6	281,4	-28
Közlekedés és távközlés	977,2	854,4	-14
Egyéb gazdasági tevékenység	617,3	565,4	-9
Környezetvédelem	389,9	305,3	-28
ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉS	1208,8	1215,8	+1
FUNKCIÓBA NEM SOROLHATÓ TÉTELEK	697,7	715,3	+2
Összes kiadás	17 299,6	16 754,3	-3
Összes bevétel	16 514,9	15 693,9	-5
Egyenleg	-784,7	-1060,3	+26

                 
                 *Az államháztartás funkcionális mérlege (pénzforgalmi szemléletben)

                  Forrás: PM

 

A minisztériumoknak és egyéb intézményeknek 198 milliárd forintot kell megspórolniuk az idei évhez képest, a fejezetek 2010. évi tervezett kiadása 3483,3 milliárd forint. A közel kétszáz milliárdos megtakarítás felét az idei évi zárolások teszik ki, és megtakarítást jelent a járulékok mértékének csökkenése is. A választásokra 14 milliárd forintot költenek, a soros EU elnökségi poszt pedig 9 milliárd forintba kerül az országnak. A központi költségvetési szerveknél létszámstop van, a 2010-re tervezett létszám így 261 ezer fő, közel azonos az ideivel.

A válság ellenére több pénzt várnak a cégektől

A jövő évben a válság miatt közel 400 milliárd forinttal kevesebb bevétel folyik a közös kasszába. A központi költségvetés 2010-re 2331,9 milliárd forint áfa-bevétellel számol, ami a GDP közel 9 százalékát teszi ki.

A Fidesz agóniáról beszél

A jövő évi költségvetés az agóniát készíti elő - mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a párt politikai évadnyitó gyűlésén pénteken a Millenárison.
A debreceni polgármester utalva az önkormányzatokat sújtó 120 milliárdos elvonásra, úgy fogalmazott: a helyzet drámai, hiszen az önkormányzatok már most is a végüket járják. A fideszes városvezető úgy fogalmazott: a kormány olyan, mint az etióp mikulás, aki azért nem ad a csontsovány kisgyermeknek csomagot, mert nem esznek rendesen.
Kósa Lajos szerint nagyon készülni kell az őszre, mert ez a költségvetés olyan veszélyeket rejt, amelyeket már nem a Bajnai kormány fog megtapasztalni.
Arról is beszélt, hogy újra kell majd gondolni a megyék, megyei jogú városok és kistelepülések önkormányzati státuszát.

Bár a vállalkozások különadója megszűnik jövőre, a társasági adó átalakítása kapcsán 168 milliárd forint plusszal, összesen 609 milliárdos bevétellel számolnak. Optimistán az idei előirányzatnál közel 13 százalékkal nagyobb bevételt várnak a cégektől a válság ellenére. A bankok jövőre ugyanannyi különadót fizetnek a közösbe, mint idén - 13 milliárd forintot -, az energiaellátó vállalkozások pedig 20 milliárdot, az idei 30 milliárddal szemben. Többletbevételt hoz az eva emelése is, 182,6 milliárd forint bevételre számítanak, ami 18 milliárddal több az ideinél.

A személyi jövedelemadóból jövőre 1881,1 milliárd forint bevétele lehet a költségvetésnek, ami közel tizedével kevesebb az ideinél az adótábla és az adókulcsok módosítása miatt. A Pénzügyminisztériumban azzal számolnak, hogy a nemzetgazdasági szintű bér- és keresettömeg jövőre 1,4 százalékkal emelkedik.

Az alkotmánybíróság előtt lévő adónemből, amely az egyes nagy értékű vagyontárgyakat (ingatlanokat, többedik lakást, vízi- és légi járműveket) terheli, 50 milliárd forintot várnak.