Le Monde: Magyarország megmutatta a kiutat a válságból

Nem Afrika, hanem Kelet-Közép-Európa és Közép-Ázsia szenved a legjobban a világon átsöprő válságtól. Az IMF októberi előrejelzése szerint Dél-Afrikában 2,2 százalékos lesz a recesszió, Zimbabwe gazdasága 3,7 százalékkal nő az idén, és a legbetegebb ázsiai ország, Malajzia is csak 3,6 százalékos lejtőre kerül. Mindeközben a Baltikumtól az Aral-tóig és a Balkántól az Urálig nagyon nagy a visszaesés: Litvániában 18,5 százalékos, Örményországban 15,6 százalékos, Ukrajnában 14 százalékos, Romániában 8,5 százalékos, Oroszországban pedig 7,5 százalékos. Közép-Kelet-Európát és Közép-Ázsiát sújtja leginkább a világban a recesszió, és ebből csak a szigorú pénzügyi politikán át vezet kiút, amire Magyarország mutatott példát - írta a Nemzetközi Valutalap (IMF) adataira és elemzőkre hivatkozva a Le Monde című francia napilap kedden délután megjelent számában.

Juan Zalduendo, a Világbank vezető közgazdásza szerint a válság Nyugatról három csatornán érkezett Kelet-Európába: az első pénzügyi volt, amikor a nagy nyugati bankok kivonták likvid tőkéjüket a kelet-európai leányvállalataikból, a második kereskedelmi úton érkezett a világrecessziót követő exportvisszaeséssel, s ezután jelentkezett a társadalmi válság, a növekedő munkanélküliséggel.

A mértékadó párizsi lap négy kategóriába sorolja a válsággal különösen sújtott harminc országot. A legjobb helyzetben lévők közé tartozik Lengyelország, amely megúszta a recessziót, valamint Csehország és Szlovákia. A másodikba tartozik az országok többsége, amelyek jelentősen megérezték a válság hatásait, élen Magyarországgal, Bulgáriával és Romániával. A harmadikba, külön kategóriaként a balti államok tartoznak, amelyek csődközeli helyzetbe kerültek. A negyedikbe pedig Oroszországot és a volt szovjet köztársaságokat sorolta a lap, amelyek sajátos problémákkal küzdenek.

Sylvain Broyer, a Natixis bank gazdasági részlegének vezetője a kilencvenes évek elejére vezeti vissza a kelet-európai válság okát, amikor is ezen országok gazdasága áttért a piacgazdaságra, s akkor a nyugat-európai országokénál 75 százalékkal olcsóbb munkaerő kihasználásának reményében hatalmas összegű európai tőke áramlott a térségbe.

Ez volt az autógyárak telepítésének időszaka Csehországban és Magyarországon. A pénzügyi liberalizációval 2004-2005-ben érkezett a banki tőke második hulláma, amelynek következtében az euró közeljövőben várható védelmének tudatában a kelet-európai országok lakosai külföldi devizában adósodtak el - emlékezetett az elemző.

Magyarország megmutatta az utat

A Le Monde szerint a növekedés visszatérését 2010-2011-re jelezik előre a régióban az elemzők, de az sem fogja meghaladni a következő években a 2 százalékot, amely gyenge eredmény az olyan országokban, ahol a lakosság 5-7 százalékos növekedéshez szokott. Az IMF szerint pedig a fejlett európai országokhoz való felzárkózás csak akkor folytatódhat, ha a tőke visszatérése tartós lesz. Egyelőre ennek csak gyenge jelei mutatkoznak a térségben, Oroszországban pedig a bizalomhiány miatt egyáltalán nem tért vissza a tőke - hangsúlyozza a Le Monde.

"Magyarország megmutatta az utat, és az elkerülhetetlenül a szigorú pénzügyi politikán át vezet" - idézi a lap Broyert. Véleménye szerint a legnagyobb dilemma előtt a balti államok állnak: vagy leértékelik 30-40 százalékkal a nemzeti valutájukat és a lakosság által 85 százalékban külföldi devizában felvett hitelek miatti adósság-visszafizetés robban, vagy pedig lefaragják a költségvetési kiadásokat és növelik a munkanélküliséget.