Elszaporodtak a veszélyes termékek a válság miatt

Pontos mérés és becslés ugyan nincsen a válság hatásáról a hamisított termékek piacára, de egyértelműen növekvő tendenciát mutat az utóbbi években a nem eredeti árucikkek forgalma. Magyarország ezen a téren sem büszkélkedhet, rajta van a megfigyeltek listáján. A hamisítás veszélyezteti az embert és a gazdaságot egyaránt, de a fogyasztók sincsenek tisztában a kockázatokkal.

Hamis DVD-ket és CD-ket semmisítenek meg

Az OECD által végzett vizsgálatok, de a hatósági lefoglalási adatok is alátámasztják, hogy a hamisított termékek térnyerése egyre gyorsul. Az Európai Unió vámhatóságai által nyilvántartott hamisítási esetek száma a 2007-es 43 671-ről 13 százalékkal, 49 381-re nőtt 2008-ban, a lefoglalt termékek száma 2007-ben 79 076 458 volt, míg ez 2008-ban már 178 908 278-ra nőtt - és ezen adatok csak a "jéghegy csúcsát" képezik a teljes forgalomban lévő hamis termékekhez képest.

A Business Software Alliance (BSA) a szoftverpiacról adott ki tanulmányt, amely kiemelte a gazdasági válság hatását is. Vizsgálatuk szerint a pénzszűke több vállalkozást térített az illegális szoftverhasználat felé. Hangsúlyozzák természetesen azt is, hogy éppen a bizonytalan gazdasági időkben lenne igazán létfontosságú, hogy a vállalkozások ne a feketegazdaságba fektessék a pénzt, hiszen ezzel csak tovább növelik a társadalom és a gazdaság terheit.

Hamis ruhát veszünk legkönnyebben

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) idén áprilisban a fogyasztók hamisításhoz kapcsolódó attitűdjét vizsgálta. Ebből jól tükröződik, hogy a magyar fogyasztók nagy százaléka hajlandó hamis termékeket vásárolni, még akkor is, ha annak egyes következményeivel tisztában is van.

A hamisítás szempontjából kiemelt iparágak - egyrészt a jogsértések tapasztalt intenzitása, másrészt a hamisítás társadalmi-egészségügyi kockázataira tekintettel - az élelmiszeripar, gyógyszeripar, a növényvédő szerek iparága, valamint a kreatív és informatikai iparágak.

A magyarok a ruházati termékek esetében törődnek legkevésbé azzal, hogy az adott darab eredeti vagy hamisítvány. Tíz vásárlóból három bármikor vásárolna hamis ruházati terméket, míg 38 százalékuk elgondolkodna az ajánlaton. Az illatszerek és a CD/DVD vásárláskor a megkérdezettek 15 százaléka bólint rá bármikor egy hamisított termék megvásárlására, míg minden negyedik válaszadó megfontolna egy ilyen lehetőséget.

Óvatosabbak vagyunk a számítógépes programokkal. Nem eredeti programot 12 százalék vásárolna gondolkodás nélkül, míg 21 százalékuk elgondolkozna, ha ilyen helyzetbe kerülne.

A lakosság az egészségükre potenciálisan veszélyes termékek esetében a legóvatosabb. Bizonytalan eredetű élelmiszert csak 2 százalékuk, míg bizonytalan eredetű gyógyszert csak 1 százalékuk vásárolna bármikor. Valamivel magasabb azok aránya, akik fontolóra vennének egy ilyen ajánlatot: 10 százalékuk bizonytalan eredetű élelmiszerre, 6 százalékuk bizonytalan eredetű gyógyszerre mondana talán igent.

Veszélyes az egészségre is

A hamisítás nyilvánvalóan veszélyezteti a fogyasztók érdekeit, sőt akár egészségüket is. A hamis termékek ugyan általában olcsóbbak, ugyanakkor sokszor gyenge, átlagon aluli minőségűek, ami hosszú távon semmiképpen sem teszi kifizetődővé megvásárlásukat. A gyenge minőségű cikkek közül egyes termékkategóriák (különösen az elektronikai termékek) esetében tűz- és balesetveszélyesek lehetnek, hiszen a gyártók nem tartják be biztonsági előírásokat.

A hamisítás már szinte minden terméket elért, a hosszabbítókábeltől a sporteszközökön, a csöveken, csaptelepeken, mobiltelefon-akkumulátoron át a gépkocsialkatrészekig. Sőt már az űrrepülő-alkatrészek hamisításáról is volt híradás idén.

A keresleti oldal is fontos

Maga a HENT 11, a szellemituladjon-védelemmel kapcsolatban hatáskörrel rendelkező állami szervből és 10 a szellemitulajdon-védelemmel érintett iparági, érdekképviseleti szervezetből áll. A szervezet szerint a hamis termékek terjedésének megállításához mind a kínálati oldalt, mind a keresleti oldalt szükséges kezelni. A kínálati oldalon a jogérvényesítés hatékonyságának növelésével lehet eredményt elérni, azaz, hogy ne legyen érdemes hamisítványokat gyártani, forgalmazni az azért várható jogkövetkezmények miatt.

A keresleti oldalon pedig a fogyasztók felvilágosítása a fontos, ismereteik bővítése, hogy tudatosuljon bennük, a hamisítás kizárólag maguknak a hamisítóknak éri meg, számukra nagy üzlet.

Egyes terméktípusoknál - például gyógyszerek, élelmiszerek - komoly egészségügyi kockázatot is jelenthetnek a hamis termékek. A legnagyobb veszélyt a hamis gyógyszerek jelentik, ezeket ugyanis a legtöbbször a legalapvetőbb higiéniai feltételeknek sem megfelelő helyiségekben készítik, amelyek összetétele teljesen kiszámíthatatlan. A leggyakoribb, hogy kevesebb hatóanyagot tartalmaznak, vagy egyáltalán nem tartalmazzák az eredeti hatóanyagot. De a hatóanyagok helyettesítésre alkalmazott pótlékok is súlyos, maradandó mellékhatásokat vagy akár halált is okozhatnak. Hamis készítmények bevizsgálása során találtak már krétaport, kábítószert, színes készítményekben pedig téglaport , nyomtatópatron-tintát is töltőanyagként.

Leginkább az úgynevezett életmódgyógyszereket - potencianövelő készítmények, fogyást vagy izomtömeg-gyarapodást elősegítő készítmények - érinti a hamisítás, de már a legsúlyosabb betegségek kezelésére szolgáló gyógyszereket is hamisítják, ez a probléma ma leginkább a fejlődő országokat érinti.

Közvetve a hamis növényvédő szerek is veszélyeztetik a fogyasztók egészségét, azok bizonytalan összetétele és tulajdonságai miatt, de a hamis ruhák, kozmetikumok ismeretlen összetevői is kiválthatnak allergiás reakciókat.

Szürkíti a gazdaságot

A társadalomra és a gazdaságra nézve is komoly veszélyforrás a hamisítás. A hamis termékek miatt csökken a jogtiszta termékek értékesítésének volumene, mivel ezek elvonják előlük a kereslet a piacon. Az eredeti termékekre márkarontó hatással is lehet a hamisítás, mivel a gyenge minőség az eredeti márka felhígításához vezethet, csökkentheti annak kelendőségét. A jogtiszta termékek gyártóinál elkönyvelt piacvesztés vagy piaczsugorodás a munkahelyek számának csökkenését eredményezi.

A hamisítás - szorosan kapcsolódva az előző ponthoz - a munkahelyek számának csökkenéséhez vezethet, illetve eredményezheti a foglalkoztatottság eltolódását az eredeti termékek gyártói által fenntartott munkahelyekről más, feltehetően bizonytalanabb munkahelyekre.

A legtöbb esetben a hamisítás és a kalóztevékenység rejtett, valamint tilalmas volta miatt adóbevétel-kiesést is okoz. Aláássa az innovációt és a gazdaság versenyképességét. Az elérhető magas profit miatt ráadásul egyre inkább a szervezett bűnözéshez kapcsolódik, olyan más súlyos bűncselekményeket finanszírozhatnak belőle, mint a fegyver- és embercsempészet, így előmozdítja a bűnözést, azaz a közrendet és közbiztonságot is fenyegeti.

 

 

A jó hírű termék külföldi gyártója számára ráadásul kevésbé vonzó befektetési terepet jelent az az ország, ahol virágzik a hamis és kalóztermékek gyártása és gyenge a jogérvényesítés, azaz a hamisítás hozzájárulhat a közvetlen külföldi tőkebefektetések csökkenéséhez is.  Az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjének hivatala (USTR) által a kereskedelmi partnereknek minősülő országok (köztük Magyarország) szellemitulajdon-védelmi helyzetéről évente kiadott úgynevezett 301 Reportban Magyarország még  a Watch List-en (figyelemmel kísérendő országok listája) szerepel 2009-ben.

Nincs ugyan statisztika a hamisított termékek piacának változásáról, de nyilvánvaló, hogy valós veszélyről beszélünk, ami a válság előtt is fennállt, a pénzszűkében pedig még súlyosabb a helyzet - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Tény, hogy a válság és Magyarországon az áfakulcs emelése is a szürke-, feketegazdaság felé terelheti a vállalkozókat és a beszállítókat.

A veszély jelentős, ugyanakkor sokszor észre sem vesszük, hogy nem eredeti terméket veszünk - jelentette ki a főtitkár. Elég csak felmenni az internetre, azonnal szembesülünk az e-mailben érkező gyógyszerajánlatokkal, amelyek nagy része biztosan hamisítvány.