A fogyasztás húzta le a magyar GDP-t

Változatlan áron számolva a háztartások fogyasztási kiadása az első kilenc hónapban mintegy 8 százalékkal csökkent, amely a bruttó hazai termék (GDP) első háromnegyedévi 7,1 százalékos visszaesésére erőteljesen hatott - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott összefoglaló jelentésében.

A gazdasági teljesítmény alakulására a világpiac mellett jelentős hatással van a hazai kereslet is. Magyarországon - számos nyugat-európai országtól eltérően - nem került sor keresletélénkítő intézkedésekre. A visszafogott bérkiáramlás és a viszonylag jelentős fogyasztóiár-emelkedés a reálbér mintegy 2 százalékos csökkenését eredményezte, s csökkent a nyugdíjak és több más szociális juttatás reálértéke is, azaz a belső kereslet számottevően visszaesett - közölte a KSH.

A folyamatot erősítették a hitelpiacon kialakuló bizonytalanságok. A háztartások fogyasztási kiadása - változatlan áron számolva - az első háromnegyed évben mintegy 8 százalékkal csökkent. Elmaradt a múlt évitől a természetbeni társadalmi juttatások mennyisége is, így kilenc hónap alatt a háztartások végső fogyasztása 7 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezzel a fogyasztás már harmadik éve csökken, ennek mértéke jóval nagyobb, mint az előző években (2007-ben 1,6 százalék, 2008-ban 0,6 százalék) volt.

A bruttó átlagkereset 2009. január-októberben 196 100 forintot, a nettó átlagkereset 122 ezer forintot tett ki. A bruttó nominális átlagkereset 0,9 százalékkal, a nettó pedig 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Ezen belül a versenyszférában a nettó átlagkereset 4,4 százalékkal növekedett, míg a költségvetés területén 4,4 százalékkal csökkent. Ez utóbbi hátterében döntően a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása áll.

A reálkereset 2,1 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, ezen belül a versenyszférát 0,4 százalékos növekedés, a költségvetés területét pedig 8,1 százalékos mérséklődés jellemezte.

A GDP felhasználói oldalának alakulását befolyásoló másik területen, a bruttó állóeszköz-felhalmozásnál 5,7 százalékos visszaesést regisztrált az első kilenc hónapban a KSH. A bruttó állóeszköz-felhalmozás döntő részét kitevő beruházások volumene a III. negyedévben 8,9 százalékkal, az első háromnegyed évben 7,1 százalékkal csökkent, az ágazatok túlnyomó többségében visszaesett a beruházási kereslet.

A készletek I. félévi erőteljes csökkenése a III. negyedévben nem folytatódott. Január-szeptember átlagában a bruttó felhalmozás az előző évi szint közel kétharmadát érte el, összességében a belföldi felhasználás 13 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A termelő ágazatokat elemezve a KSH megállapította, hogy az ipar, ezen belül is elsősorban a feldolgozóipar áll szoros kapcsolatban a világgazdasági folyamatokkal. Ezzel is összefügg, hogy a termelés csökkenése itt volt a legnagyobb: kilenc hónap alatt a feldolgozóipar bruttó termelése 22 százalékkal, hozzáadott értéke 20 százalékkal volt kevesebb a múlt évinél.

Az ipari termelésre vonatkozó októberi adatok már a visszaesés mérséklődését jelzik: a tizedik havi bruttó termelés az ipar egészében és a feldolgozóiparban egyaránt 12,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi - már meglehetősen alacsony - bázistól.

A mezőgazdaság teljesítményét a piac mellett jelentősen befolyásolja az időjárás is. Ez ad magyarázatot a 2008. évi hozzáadott értékének 54 százalékos emelkedésére és nagyrészt az idei első kilenc havi csökkenésre is (amely tehát - az ipartól eltérően - igen magas bázishoz képest következett be). Az építőipari termelés mérséklődése volt a legkisebb az árutermelő ágazatok közül. Január-szeptemberi bruttó hozzáadott értéke 1,8 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál. Ez már a harmadik év az ágazat teljesítményének csökkenésében, ami alapvetően a visszafogott beruházási tevékenységgel, mindenekelőtt a magánberuházások mérséklődésével kapcsolatos.

A szolgáltatások közül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke csaknem 9 százalékkal, a szállításé 5 százalékkal csökkent, míg a többi szolgáltatás - pénzügy, ingatlanügyletek, közigazgatás, oktatás, egészségügy, egyéb közösségi szolgáltatás - színvonala megközelítőleg a tavalyihoz hasonlót mutat.

Az év első kilenc hónapjában folytatódott a kiskereskedelmi eladások volumenének csökkenése, a visszaesés 4,7 százalékos volt az előző év azonos időszakához mérten. A vendéglátóhelyek forgalma ugyanebben az időszakban 6,4 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma 8,4 százalékkal csökkent.

A fogyasztói árak növekedési üteme az év folyamán hullámzóan alakult. A novemberi - tavaly novemberhez viszonyított - áremelkedés 5,2 százalék volt 11 hónap alatt a fogyasztóiár-színvonal összességében 4,1 százalékkal emelkedett - áll a KSH jelentésében.