A magas csődszám lassítja a magyar talpraállást

A korábban jósolt 2010 második félévi gazdasági talpraállás bizonytalan, a helyzet pedig igen törékeny, állítja a Coface Hungary országigazgatója. 2009-ben drasztikusan növekedett a fizetésképtelenségi eljárások száma így az elmúlt évben a vállalkozások több mint 5 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit és jövőre sem várható erőteljes javulás ezen a téren.

Öt év alatt csaknem megtriplázódott azoknak a cégeknek a száma, amelyek ellen fizetésképtelenségi eljárás indult. Az elmúlt évben a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 37 százalékkal ugrott meg, a növekedés mértéke meghaladja az előző évi tendenciákat, ami az elmúlt években már így is kiugróan magas volt - derül ki a Coface Hungary friss elemzéséből. A nagymértékű növekedés okát a Coface abban látja, hogy az évek óta zajló magyar válságjelenséghez hozzáadódott a nemzetközi válság hatása.

A Coface szerint az új csődtörvény-módosítások még nem érték el céljukat, hiszen a fizetésképtelenségi eljárások száma idén is növekedett, és sajnálatos módon a hitelezői igények kielégítésének mértéke továbbra sem közelíti meg a nyugat-európai átlagot. Ez a hazai gazdasági folyamatokon túl a jogi szabályozás hiányosságainak is köszönhető.

A korábban jósolt 2010 második félévi gazdasági talpraállás bizonytalan, a helyzet pedig igen törékeny, állítja a Coface Hungary országigazgatója. 2009-ben drasztikusan növekedett a fizetésképtelenségi eljárások száma és jövőre sem várható erőteljes javulás ezen a téren, a kifizetetlen számlák problémája pedig továbbra is fennáll.

A nagy zuhanásokon túl vagyunk, de gócpontszerűen tűnnek elő a kisebb, helyi válságok a globális krízisen belül, ilyen volt például a Dubai Investment bejelentése, a Hypo Alpe Adria bajba kerülése, vagy Görögország leminősítése állítja Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. Úgy látja, hogy nagyon törékeny a szituáció mert nagyon jelentős az államok eladósodottsága a piacélénkítő lépések miatt. Ezek a lépések hasznosak voltak, hiszen fékezték a zuhanás mértékét - az autóipar a roncsprémium miatt tudott jól szerepelni bizonyos területeken - és a munkanélküliség is jobban nőtt volna.

Ami a magyar vállalkozásokat illeti, Dercze szerint a 2009-es évben a cégek inkább a túléléssel voltak elfoglalva, stratégia kidolgozására nem igazán jutott idő. A Coface korábbi felméréséből kiderült, hogy a magyar vállalkozások jó irányban keresgéltek az exportvonalon, de ezek a piacok még nem indultak be. Érdekes megjegyezni, hogy a magyar import jobban esett, mint az export, amire régóta nem volt példa. Rövidtávon az ország szempontjából ez jó jel, de sajnos ebben benne van a beruházási jellegű importcsökkenés is. A beruházások elmaradása pedig limitálja a lehetséges jövőbeni növekedési lehetőségeket.

Fontos látni, hogy Magyarországnak 2009-ben kettős válsággal kellett szembenézni, hiszen a belső problémák 2006-ban már napvilágra kerültek. A kiigazítás ugyan megindult, de mire annak hatása lett volna, Magyarországon is éreztette hatását a nemzetközi pénzügyi krízis.