Közlekedési bűncselekmények, szabálysértések

2002.04.26. 14:02

"Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

A KRESZ megállási kötelezettséget ír elő a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője részére. A megállási kötelezettség megszegése általában szabálysértési felelősségre vonást von maga után, kivéve, ha a baleset körülményei személyi sérülés bekövetkezésére utalnak. Cserbenhagyás bűncselekménye állapítható meg akkor is, ha a balesettel érintett jármű vezetője a helyszínén megállás ugyan, de ezt követően úgy távozik, hogy nem győződött meg arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul.

A cserbenhagyás elkövetője a törvény szövegezése értelmében a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője, aki lehet a baleset okozója vagy a balesetet szenvedő jármű vezetője is. A balesettel érintett jármű vezetője az is, aki az előtte haladó jármű ütközése miatt kényszerül az útvonalát hirtelen megváltoztatni (úttestről letérés, lecsúszás stb.) mert így kerülheti csak el az ütközést. A járművezetővel együtt utazó utas, illetőleg gyalogos felelőssége tettesként vagy társtettesként nem állapítható meg. A bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el, ha az elkövető észlelte a közlekedési balesetet, és ennek ellenére nem állt meg.

A cserbenhagyás megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha súlyosabb bűncselekmény, így a segítségnyújtás elmulasztása nem valósul meg. A Btk.-hoz fűzött kommentár rámutat, hogy a két bűncselekmény közötti különbség attól függ, hogy van-e a baleset helyszínén segítségre szoruló személy. Az ítélkezési gyakorlat értelmében, ha a helyszínen nincs ilyen személy, akkor a fenti kötelezettségek elmulasztása cserbenhagyásnak minősül, ha viszont a baleset helyszínén sérült vagy olyan személy van, aki az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt ténylegesen segítségre szorul, akkor a balesettel érintett járművezető cselekménye a segítségnyújtás elmulasztását valósítja meg. Ilyenkor azonban nem csak a balesettel érintett járművezetőket terheli a segítségnyújtási kötelezettség hanem az utasokat, a járókelőket és más járművek vezetőit is, s e kötelezettség elmulasztása a segítségnyújtás elmulasztásának megállapítását alapozza meg. Az ítélkezési gyakorlat segítségnyújtás elmulasztását állapítja meg akkor is, ha a baleset következtében a sértett azonnal meghal. Az a körülmény, hogy a sérülés olyan súlyos, hogy az a sértett gyorsan bekövetkező halálát is eredményezi, nem mentesítheti az elkövetőt a segítségnyújtási kötelezettség alól (BH 1984. 428.).

Nincs helye a cserbenhagyás vétsége miatt a bűnösség megállapításának, ha az elkövető a parkolóhelyen álló olyan járműnek ütközik, amelynek hatókörében nincs személy (BH 1989. 387.) Nem valósul meg a cserbenhagyás vétsége, ha a közúti baleset során csak kisebb anyagi kár keletkezik, és az utasok vagy kívülállók élete és testi épsége nem kerül közvetlen veszélybe (BH 1987. 262.).