Közlekedési bűncselekmények, szabálysértések

A közlekedési bűncselmények elkövetői az alábbi szankciókra számíthatnak.

"Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármű vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a fent meghatározott következményt (súlyos testi sértés, maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, tömegszerencsétlenség, halál, halálos tömegszerencsétlenség) idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő."

Az alkoholfogyasztás a központi idegrendszer működésében tudatzavart okoz. Az alkoholos befolyásoltságot a büntetőjog nem tekinti beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó oknak, feltéve, ha a járművezető önhibájából kerül ittas állapotba. A Büntető Törvénykönyvhöz fűzött kommentár szerint az önhibán azt kell érteni, hogy az elkövető tudja, hogy alkoholt fogyasztott, és ismeri ennek az emberi szervezetre gyakorolt hatását is.

Az ittas járművezetés bűncselekménye már a szeszes italtól befolyásolt állapotban történő járművezetéssel megvalósul. Az alkoholos befolyásoltság fennállása akkor állapítható meg, ha a véralkohol-koncentráció foka és klinikai tünetek alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy a járművezető a szeszes ital fogyasztása miatt nem képes a biztonságos vezetésre. Az alkohol ugyanis feloldja a morális, etikai gátlásokat, növeli a reakcióidőt.

Az alkoholos befolyásoltság meglétének vizsgálatakor a véralkohol-vizsgálat eredménye az irányadó, de emellett a klinikai tüneteket, az orvos szakértői véleményt is figyelembe veszik. Ezek együttes értékelése vezethet arra a következtetésre, hogy az elkövető szeszes ital fogyasztása következtében a vezetői képességére hátrányosan, károsan ható állapotban volt-e, vagy sem. A joggyakorlat - az orvostudomány megállapításaira támaszkodva - bizonyos mértékű véralkohol-koncentráció felett további bizonyítékok vizsgálata nélkül is egyértelműnek tekinti, hogy a járművezető állapota káros hatást gyakorol a vezetési képességre. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 13. számú módszertani levele szerint az alkoholos befolyásoltság kérdésében adandó szakvéleményhez a klinikai tünetek rögzítése mellett meg kell határozni a vizsgált személy véralkoholszintjét is. A módszertani levél a következő alkoholértékeket rögzíti:

• 0,30 alatt negatív,
• 0,31-0,50 között: ivott, de alkoholosan nem befolyásolt,
• 0,51-0,80 között: igen enyhe,
• 0,81-1,50 között: enyhe,
• 1,51-2,50 között: közepes,
• 2,51-3,50 között: súlyos,
• 3,51 felett igen súlyos fokú az alkoholos befolyásoltság, heveny alkoholmérgezés fennállása sem zárható ki.

Tekintettel arra, hogy a vérvétel a bűncselekmény elkövetése után történik, a visszaszámolás módszerének alkalmazásával kapható meg a valós eredmény. A visszaszámolást csak akkor lehet azonban alkalmazni, ha a laboratóriumi vizsgálattal kimutatott véralkohol-koncentráció legalább 0,30.

A módszertani levél szabályozza a kilégzett levegőből történő alkoholmeghatározást is. A levegő alkoholszintjének meghatározása során - a viszonylag nagy hibalehetőség miatt - mindenkinek biztosítani kell azt a jogot, hogy véralkohol-vizsgálatot kérjen. Az országos rendőrfőkapitány 35/1995 számú intézkedésével országosan bevezette a SERES ETHYLOMETER 670-TH típusú, az OMH által hitelesített alkoholkoncentráció-mérő berendezést és a LION Alcometer SD-400 típusú alkoholtesztet. A rendőrnek az elkövető magatartása, az ittasság külső jellemzői (bizonytalan vezetés vagy járás, akadozó beszéd, alkoholos lehelet stb.) és a hagyományos alkoholszonda vagy az elektromos alkoholteszt (LION) jelzése alapján kell döntenie a SERES készülékkel történő vizsgálatról. A SERES készülékkel végzendő vizsgálat előtt az érintett személytől írásbeli nyilatkozatot kell beszerezni az esetleges tüdőbetegségéről, gyógyszer- vagy kábító hatású szer szedéséről. Ha a SERES készülék a nyilatkozat alapján nem alkalmazható, vérvizsgálatot kell elvégezni.

Amennyiben a LION készülék 0,1-0,5 milligramm/liter közötti eredményt mutat, és az elkövető írásos elismerő nyilatkozatot tesz, nincs szükség a további vizsgálatra, a járművezető ellen szabálysértési feljelentést kell tenni. A 0,1 milligramm/liter alatti mérési eredmény orvos szakértői szempontból nem értékelhető. Ha az eredmény a 0,5 milligramm/liter vagy afeletti, a járművezetőt - a kilégzett levegőből történő vizsgálat céljából - a legközelebbi, SERES készülékkel rendelkező rendőrségen elő kell állítani. Amennyiben a SERES készülék nagy távolságra található, vagy a mérés 30 percen belül nem történik meg, vérvétellel kell alkoholvizsgálatot végezni. A SERES készülékkel végzett vizsgálati eredmény egy példányát át kell adni a járművezetőnek, az átvétel tényét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, s alá kell íratni a vezetővel.

Kötelező a vizsgálatot vérvétellel (vizeletvétellel) végezni, ha a járművezető

•  megtagadja az alkoholszondás ellenőrzést,
•  a nyilatkozat vagy a jegyzőkönyv aláírását,
• véralkohol-vizsgálatot kér,
• 8 napon túli sérüléssel vagy annál súlyosabb kimenetellel járó közlekedési balesetet okozott,
• az alkoholszonda megfújására alkalmatlan állapotban van,
• szervezetében más, az ítélő- vagy cselekvőképesség hátrányosan befolyásoló szer (pl. gyógyszer, kábítószer) jelenléte valószínűsíthető.

Az országos rendőrfőkapitány 35/1995 ORFK intézkedésének módosítása kétszeri mintavételt ír elő. A kétszeri mintavétel kizárja a közvetlen ellenőrzés előtti alkoholfogyasztásra történő hivatkozást (szájalkohol meglétét, illetőleg hiányát igazolja a mérés). A SERES készülék kétszeri értékmeghatározása, valamint az alkoholos vizsgálatról készült jegyzőkönyv csak együttesen értékelhető.

Az 1999. évi LXXXVII. törvény módosította a Btk. érintett rendelkezését, és a szeszes italtól befolyásolt állapottal azonos módon bünteti a vezetői képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt történő járművezetést (bódult állapotban történő járművezetés). Ilyen szernek tekinhetők a kábítószer és a pszichotróp anyagok. (A kábítószerek felsorolását 1/1968. (V. 12.) BM-EüM együttes rendelet mellékletei, a pszichotróp anyagok jegyzékét az 1979. évi 25. törvényerejű rendelet melléklete tartalmazza.) A vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatti járművezetés csak az eset összes körülményeinek, az elsődleges orvosi vizsgálat, a tájékozódó és megerősítő toxikológiai és esetleges alkoholos vizsgálatok adatai alapján állapítható meg.