A fogyasztók húzhatják ki a bajból a harmadik világot

A harmadik világ kistermelői számára nyújt tisztességes megélhetést a fair trade. A "tisztességes kereskedelem" alapötlete egyike volt a '80-as évek zöld kezdeményezéseinek. Az akkor idealistának tűnő ötlet mára milliárdos, piacképes üzletággá nőtte ki magát. A fair trade segítségével a fejlett nyugati államok fogyasztói több millió kistermelőnek segítenek a harmadik világban.

Mára több mint ötszáz termelő csoport használhatja a logót

Milliárdos üzletté vált a "tisztességes kereskedelem" a fejlet nyugati országokban. Csak a brit fogyasztók 150 millió fontot (52,6 milliárd forint) költöttek a harmadik világ kistermelőit segítő fair trade-termékekre a 2004-es évben - tudósít a BBC News. A fair trade lassan húsz éve a fogyasztók bevonásával, a piacon igyekszik segíteni a harmadik világ termelőin a holland Max Havelaar ötlete alapján: a "tiszességes kereskedelem" kiiktatja a nemzetközi közvetítő-kereskedő cégeket, és egyenesen viszi a nyugati világ boltjaiba a kistermelők által megtermelt árut. Havelaar az első fair trade üzletet mexikói kávétermelők bevonásával indította be Hollandiában.

A "tisztességes kereskedelem" minimális árat állapít meg a harmadik világból származó, kistermelők által előállított nyersanyagokra. Ez elegendő a termelő létfenntartásához, és a termelésben szükséges fejlesztéseket is fedezi. Az ár ezen felül prémiumot tartalmaz, amelyet a fair trade termelők szerevezetei a helyi közösségek fejlesztésre, például az infrastruktúra kiépítésére és oktatásra fordíthatnak.

A fair trade lényegében a nyugati fogyasztók szociális érzékére apellál: a fair trade logóval ellátott, gyakran drágább termék megvásárlásával a fogyasztó közvetlenül támogatja a harmadik világ kistermelőit. Hogy a fogyasztók is jól járjanak, a "tisztességes kereskedelemben" forgalmazott termékeknek magas minőségi szintet kell megütniük. A fair trade logót csak azok tehetik áruikra, akik megfelelnek a Fair Trade Labelling International Organisation szervezet minőségi standardjainak.

A fair trade cimkével mára nem csak a harmadik világ legalapvetőbb nyersanyagait - kávét, kakaót, riszt, cukrot, kókuszt stb. - forgalmazzák, a "tisztességes kereskedelem" utat találta könnyűiparba is. A világ legtöbb futball-labdáját a pakisztáni Szialkotban varrják. A városban mára három üzem festheti labdáira a fair trade logót. A közvetlenül a gyártóktól származó labdákat jelenleg Olasz- és Svédországban forgalmazzák, nagy sikerrel.