Érdekeket sérthet a megújuló energia terjedése

A magyar érdekeknek nem felel meg az EU közös energiapolitikája, mint ahogy a kormány ellenzi azt is, hogy Brüszszel előírhassa Magyarországnak: az energiaszükséglet mekkora hányadát állítsák elő megújuló energiahordozókból.

Franciaország az EU legnagyobb atomenergia-termelője

Jelenleg még a hagyományos energiaforrások rabjai az európai államok, amelyek szeretnének kevésbé függeni az importtól és ezért a jövőben saját területükön kívánnak fejleszteni megújítható energiaforrásokat. Az európai országok energia-fogyasztásában a nyersolaj és kőolajtermékek 37,3 százalékot, a gáz 23,9 százalékot, a fűtőolaj 17,9 százalékot, az atomenergia 14,6 százalékot, a megújítható energiaforrások pedig mindössze 6,3 százalékot tesznek ki a legutolsó, rendelkezésre álló - 2004. évi - adatok szerint.

Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy szakértők szerint Magyarországon, maximális törekvésekkel és beruházásokkal is csak azt lehetne elérni, hogy 2020-ra az energiaszükséglet 15-16 százaléka származzon környezetbarát forrásból - írja a Napi Gazdaság.

Valamennyi EU-tagállamnak megvannak a maga sajátosságai, amelyeket ádázul védelmez, megnehezítve a megegyezést a közös energiapolitika területén.

Mint ismert, az Európai Bizottság (EB) azt javasolja, hogy a tagállamok jogi érvényű kötelezettséget vállaljanak a megújuló energiahordozók legalább 20 százalékos részesedésére. Gyurcsány szerint ez nem felel meg a magyar érdekeknek: hiányzik a szükséges fejlesztési pénz, sőt még az sem világos, hogy mennyit is kellene befektetni, mennyibe kerülne az ily módon előállított energia, és egyáltalán, kifizetnék-e a fogyasztók a magasabb árat. Ma a magyar földgáz- és kőolajszükséglet több mint nyolcvan százaléka Oroszországból származik, és meg kell keresni az egyoldalú függés csökkentésének nemzeti eszközeit.

Franciaország az EU legnagyobb atomenergia-termelője. Az atomenergia az energia-termelésen belül 85 százalékot, a fogyasztáson belül pedig 40 százalékot képvisel. A megújítható energiaforrások a termelés 13 százalékát, a fogyasztás 6 százalékát teszik ki.

A spanyol energiatermelés szintén nagyban függ az atomenergiától (50 százalék), akárcsak Svédországé (58 százalék), az EU harmadik, legnagyobb atomenergia-termelő országáé, valamint számos közép-európai országé.

Németországban - az EU második legnagyobb atomenergia-termelő államában - az atomenergia a hazai termelés 32 százalékát teszi ki, de Berlin, Belgiumhoz hasonlóan vállalta, hogy fokozatosan leépíti az atomenergia-ipart, bár ezt a döntést többen felül szeretnék vizsgálni.

A szén továbbra is a legfontosabb német energiaforrás (43 százalék), ezzel Németország az EU második legnagyobb széntermelője Lengyelország mögött (88 százalék).

Az északi-tengeri energiaforrásoknak köszönhetően Nagy-Britannia az elsőszámú kőolaj- és földgáztermelő az unióban, e két energiaforrás 82 százalékot tesz ki a termelésben és 73 százalékot a fogyasztásban. Az atomenergia és a megújítható energiaforrások csak kis arányt - 9, illetve 2 százalékot - képviselnek a fogyasztásában.

A kis EU-tagállamokban, ahol nem működik atomerőmű és nincs természeti erőforrás, a termelés szinte kizárólag megújítható energiaforrásokra épül (100 százalék Luxemburgban, Lettországban, Portugáliában, Cipruson és 71 százalék Ausztriában.) Ez az energia ugyanakkor kis részét teszi ki a fogyasztásnak, kivéve Ausztriát (21 százalék) és Portugáliát (15 százalék).