Éledezik a szerb gazdaság

Gyors és viszonylag szembetűnő fejlődésen ment át a szerb gazdaság az elmúlt években, a bővülő piacon Magyarország a hatodik számú befektető. A nemzeti össztermék az elmúlt három évben átlagosan 6,5 százalékkal nőtt Szerbiában, és tavaly az egy főre jutó GDP elérte a 3518 dollárt.

A múlt árnyai még kísértenek

Szerbiában mára egyszámjegyűre csökkent az infláció, a devizatartalék 2000-es képest legalább megtízszereződött - mondta el Bakó Tamás, a belgrádi magyar nagykövetség külgazdasági irodavezetője. A pénzügyi piac utolérte a közép-európai szintet; mintegy 30 pénzintézet működik az országban, ebből több mint egy tucat erős, nemzetközileg ismert, külföldi bank. 2002-ben csupán 200 ezren használtak bankkártyát, jelenleg több mint 3 millióan. Megjelentek a lízingcégek: 2002-ben éves szinten kétezernél kevesebb új személygépkocsit adtak el, ma ennek több mint tízszeresét.

A külföldi nagy multinacionális vállalatok, ha közvetlenül nem jelentek is meg, de képviseltetik magukat. A nemzeti valutába, a dinárba vetett bizalom is egyre erősebb: az elmúlt években 30 százalék felettiről 10 százalékra csökkent a nemzeti bank irányadó kamatlába. Tavaly több mint 4 milliárd dollár külföldi tőke érkezett az országba, ami nemcsak Szerbia történetében egyedülálló, a térséget tekintve is az egyik legmagasabb összeg. Idén is biztosan lehet számítani 2-3 milliárdra, hiszen az első negyedévben már közel 1 milliárd dollár érkezett az országba.

A pénzügyi ágazatban a bankok magánosításának aránya 90 százalék fölötti, az energiaszektorban viszont komolyabb privatizáció nem történt. A magyar cégek 230 millió dolláros befektetése nagyságra a hatodik Szerbiában a külföldi befektetések sorában, származási országok szerint. A kétoldalú kereskedelmi forgalom első hiteles adatai idén jelentkeznek majd. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis eddig szerb-montenegrói együttes adatokat tartott nyilván, jóllehet az államközösség 2006 első felében felbomlott. Az adatokból mindenesetre az tűnik ki, hogy a kétoldalú forgalom az elmúlt három-négy évben megháromszorozódott. A magyar export 2006 végén 752,8 millió, az import 195,9 millió dollárt tett ki. Idén, az első negyedévben a Szerbiába irányuló magyar kivitel meghaladta a 260 millió dollárt, ami éves szinten 1 milliárdos forgalmat vetít előre. Az európai országok közül az első negyedévben - arányait tekintve - a Szerbiába irányuló magyar kivitel nőtt a legjobban.

A magyar export oroszlánrészét a Magyarországon működő multinacionális cégek küldik Szerbiába, a személygépkocsik, a műszaki termékek, az energiahordozók kivitele a meghatározó. A kétoldalú kereskedelem 30-40 százalékát a Vajdaságban magyar eredetű tőkével működő, 400 kis- és középvállalkozás adja. A magyar vállalatok közül az OTP három szerbiai bank, a vajdasági Kulska Banka, a belgrádi központú Zepter Banka és a dél-szerbiai Niska Banka megvásárlásával - OTP Bank Szerbia néven - a szerb bankpiac mintegy 3 százalékát lefedő, egységes országos bankhálózatot épített ki. A Mol pedig Intermol néven zöldmezős beruházásként 15 benzinkutat nyitott, és bővíteni tervezi hálózatát. A magyar olajtársaság stratégiailag fontosnak tartja a NIS szerb állami olajcéggel való együttműködést, de érdekelt annak privatizációjában is. A közeljövőben a magyar Betonút is megjelenik Szerbiában, tette hozzá Bakó Tamás.