A megtévesztő reklámok ellen lép fel az EU

Az egyre gyakrabban félrevezetett fogyasztók érdekében még idén életbe lép az egységes európai szabályozás. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot 23 esetre kategorizálják, legtöbbjük a megtévesztő reklámokra vonatkozik - számol be a Világgazdaság.

A büntetési tételek sokszor bevállalhatók, és folytatódhat a megtévesztés

Az EU-tagállamoknak decemberig kell hatályba léptetniük a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat visszaszorítását célzó direktívát. A jogszabály a megtévesztő és az agresszív kereskedői magatartás ellen kíván fellépni, EU-szerte egységes meghatározását adva a tiltott praktikáknak. A tagállamok versenyhatóságainak utóbbi időben hozott döntései jelzik, hogy igencsak égető kérdésről van szó, különösen, ami a megtévesztő reklámokat illeti. Magyarország sem kivétel: a Gazdasági Versenyhivatal csak az elmúlt másfél hónapban kilenc elmarasztaló ítéletet hozott a fogyasztók megtévesztése miatt.

A hamarosan életbe lépő uniós szabályozás 23 konkrét esetét sorolja fel a megtévesztő kereskedői magatartásnak. Nemcsak az egyes termékek, szolgáltatások minőségi jellemzőit, illetve árát illetően tilos becsapni a fogyasztókat, de idetartoznak az olyan hamis állítások is, mint például egy kereskedő aláírója egy magatartási kódexnek, vagy hogy terméke valamely közjogi vagy magánszervezet által elismert, jóváhagyott vagy engedélyezett. Nem szabad a fogyasztót azonnali döntéshozatalra kényszeríteni annak valótlan állításával sem, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig kapható. Tisztességtelennek minősül továbbá, ha egy kereskedő az értékesítés utáni szolgáltatást csak egy másik nyelven teszi lehetővé, anélkül hogy erről a fogyasztót előzetesen tájékoztatná.

Pénzügyi területen Magyarországon legutóbb az OTP ellen hozott elmarasztaló ítéletet a GVH, alig több mint egy hónapja. A versenytanács a bankot egymillió forintos bírság megfizetésére kötelezte azért, mert hirdetéseivel szemben díjat szedett ügyfeleitől a bankon kívüli átutalásokért. Ez az összeg eltörpül a Tescóra és a Magyar Telekomra tavaly kiszabott megabírságok mögött. A fogyasztók megtévesztése miatt a GVH mindkét céget százmillió forint megfizetésére kötelezte: előbbit azért, mert akciós reklámkiadványaiban nem a valóságnak megfelelő adatokat közölt, utóbbi pedig a T-Mobile tarifáit hirdette félrevezető módon - olvasható a Világgazdaságban.