Százmillárd fontos brit egészségügy

Az egészségügyi ellátás közfinanszírozása a leghatékonyabb és legigazságosabb finanszírozási módszer, és a magánforrás hasznos kiegészítő lehet, áll az egyik vezető londoni kutatóközpont friss elemzésében.

A baloldali irányultságú Institute for Public Policy Research (IPPR) a költségvetésből működtetett, ingyenes brit állami egészségügyi rendszer, az NHS megalakulásának közelgő 60. évfordulója elé időzítette átfogó elemzését. A tanulmány szerzőinek következtetése szerint valószínűtlen, hogy a meredeken emelkedő egészségügyi ellátási költségek áthárítása a költségvetésből a magánszférára - például az anyagi hozzájárulások, kiegészítő díjak szélesebb körű alkalmazásával, vagy a magánbiztosítói rendszer szerepének szélesítésével - hatékonyabbá teszi az egészségügyi ellátórendszert.

Nagy-Britanniában az idei költségvetés 105 milliárd fonttal (32 ezer milliárd forinttal) finanszírozza az NHS működését. Az utóbbi tíz évben ez a költségvetési tétel évente 5-6 százalékkal nőtt, az évi átlagos inflációs ütemek körülbelül kétszeresével. Az NHS megalakításának évében, 1948-ban 280 millió font (mai vásárlóértékben körülbelül 7 milliárd font) volt ez a kiadás. 

 Nem túl jó kilátások

Az IPPR előrejelzése szerint 2012-ig a szükséges költségvetési ráfordítás 6-16 milliárd font közötti mértékben nőhet. Nagy-Britanniában nincs egészségügyi hozzájárulás, az egészségügyet közvetlenül a központi költségvetésből, az adóbevételekből finanszírozzákAz intézet elemzése szerint a közpénzekből finanszírozott egészségügyi rendszerek a leginkább költséghatékonyak, és azok a kormányok, amelyek kísérletet tettek a költségek átcsoportosítására a közszférából a magánforrások felé, ritkán takarítottak meg kiadásokat, sőt, egyes esetekben nőttek a költségek.

Az IPPR igazgatója a jelentést kommentálva kijelentette: ettől függetlenül kedvező, ha a magánszemélyek és az üzleti vállalkozások hajlandók saját pénzükből befektetni maguk vagy alkalmazottak jövőbeni egészségügyi ellátásába, és meg kell vizsgálni, hogy az NHS miként tudna ebből hasznot húzni. Lisa Harker szerint azonban a lakosság egészségügyi ellátási igényeit hatékonyan csak az erre fordított kollektív források növelésével lehet kielégíteni.

Erről mindazonáltal régóta komoly politikai és szakmai viták folynak Nagy-Britanniában. A kormány ugyan továbbra is ragaszkodik az állami egészségügy teljes ingyenességéhez, az orvos szakma szerint azonban ez előbb-utóbb fenntarthatatlanná válik. A mindenki által alanyi jogon, ingyenesen igénybe vehető, júliusban 60 éves NHS már most is komoly finanszírozási gondokkal küszködik, annak ellenére, hogy a költségvetésből évről évre rekord - az idei pénzügyi évben először 100 milliárd font feletti - összegeket utalnak ki működtetésére.

Szakmai véleményezés

A Brit Orvosi Kamara (BMA) tavaly közzétett, nagy feltűnést keltő állásfoglalásában leszögezte: alapellátási feladatokra kell szűkíteni az NHS által nyújtott térítésmentes szolgáltatásokat, mert a teljes körű ingyenes ellátás most már finanszírozhatatlan állami forrásokból. Az Orvosok a reformért nevű kampányszervezet szintén tavaly kiadott jelentése szerint ma már "nem realitás, hanem politikai délibáb" a brit egészségügy ingyenessége, mivel a betegek mind több esetben kényszerülnek fizetős ellátások igénybe vételére a magánszektorban az adósságoktól gyötört NHS egyre "lyukasabb" szolgáltatásai miatt. 1948-ban 480 ezer kórházi ágy tartozott az NHS-hez, jelenleg kevesebb mint ennek a fele.

Különösen neuralgikus pont az NHS keretében nyújtott - illetve nem nyújtott - fogászati ellátás. Ez ugyanis számos körzetben szinte megszűnt, mert a fogorvosok tömegesen mondják fel NHS-szerződéseiket, és csak magánalapon hajlandók fogadni betegeiket, akik közül azonban sokan nem tudják megfizetni a csillagászati kezelési költségeket.Ebben a helyzetben virágzik a britek körében a külföldi "fogturizmus", amelynek legkedveltebb célpontja Magyarország.