A bioüzemanyag az árrobbanás oka

Nem a nagy felzárkózó gazdaságok keresletnövekdése, hanem legnagyobbrészt a bioüzemanyagok termelésének ösztönzése okozta az elmúlt időszak élelmiszerár-sokkját, áll a Világbank egy bizalmas jelentésében, amelyből a pénteki The Guardian idézett.

A vezető baloldali brit lapnak kiszivárogtatott elemzés még áprilisban készült, és az újság forrásainak vélekedése szerint azért nem tették közzé, hogy "ne hozzák kínos helyzetbe" George Bush amerikai elnököt.A hivatalos amerikai álláspont szerint ugyanis a haszonnövényekből nyert bioüzemanyagok termelése az élelmiszer-áremelkedés kevesebb mint 3 százalékáért felelős.

A bizalmas világbanki jelentés szerint azonban a bioüzemanyag-előállítás 75 százalékban emelte 2002 óta a globális élelmiszer-árszintet; az energiahordozók és a műtrágya drágulása mindössze 15 százalékot adott hozzá az árakhoz.
A tanulmány szerint a fejlődő országok gyors jövedelem-növekedése nem emelte nagy mértékben a globális gabonafelhasználást, és nincs a jelentős áremelkedéseket okozó tényezők között. Ez utóbbi megállapítást független londoni elemző házak mindazonáltal vitatják.

A Királyi Külügyi Intézet - székhelye után közkeletű nevén Chatham House - nemrég közölt elemzése különösen fontos áremelő tényezőnek nevezte a gyors jövedelemnövekedést a felzárkózó gazdaságokban, főleg Kínában és Indiában, ami a patinás londoni stratégiai kutatóközpont szakértői szerint az elmúlt időszak élelmiszer-áremelkedésének hozzávetőleg a felét okozhatta. Ahogy ezekben az országokban a középosztályok mind módosabbakká válnak, úgy alakulnak át az étkezési szokások is: a hangsúly sok esetben a húsban és tejtermékekben dúsabb étrend felé tolódik, állt az elemzésben.
A Chatham House becslése szerint a bioüzemanyagok terjedése 30 százalékban becsülhető felelősnek az élelmiszer-drágulásért.

Standard & Poor's: a drágulás nem átmeneti jelenség

A világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard & Poor's által e hónap elején Londonban közölt átfogó elemzésben az állt, hogy az élelmiszerek magas ára nem átmeneti jelenség, ugyanis a drágulást főleg a kereslet és a kínálat szerkezeti átrendeződése vezérli.

Kínálati oldalon ez abban mutatkozik, hogy a terményfélék és a művelhető földek hasznosítása az élelmiszer-ellátásról áttolódik a bioüzemanyag-gyártásra, a keresleti oldalon pedig ezt egyidejűleg kíséri a világ növekvő lakosságának szintén növekvő jövedelme, és az étkezési szokások ezzel járó változása, állt az S&P londoni elemzésében.

A The Guardian által pénteken idézett világbanki tanulmány szerint azonban a bioüzemanyag-termelés háromféle módon is torzítja az élelmiszerpiacot. A gabonafelhasználást az élelmezésről az üzemanyaggyártás felé tolja el - az amerikai kukoricatermésnek most már a 30 százalékát fordítják etanolgyártásra, és az EU-ban előállított növényi olajok mintegy feléből biodízelt készítenek -, emellett a mezőgazdasági termelőket arra ösztönzik, hogy bioüzemanyag-termeléshez különítsenek el földterületeket, és a gabonafélék piacán megindult pénzügyi spekuláció is felhajtja az árakat.
A jelentés szerint az élelmiszerek drágulása világszerte 100 millió embert döntött szegénységbe, a megélhetési minimum alá szorítva őket.