Konstanca és Budapest: a kínaiak már dokkolnak

Magyarország számára egyre fontosabbá válhat a jövőben a Fekete-tenger partján lévő román kikötőváros, Konstanca (Constanta). Az itteni fejlesztések elsősorban Kelet-Ázsia és Európa kereskedelmét lendíthetik fel. Konstanca fejlődése áttételesen Magyarország számára is hasznos lehet, hiszen az itt kirakott kínai áruk vasúton rajtunk keresztül juthatnak el Nyugat-Európába.

Sólyom László Romániában

Bár 2008 őszén a pénzügyi válság határozta meg a magyar gazdaságpolitika szokásos (kényszer)pályáját, és a túlélés volt a legfontosabb, Magyarországnak lassan illene elgondolkoznia azon, hogy milyen szerepet kíván játszani a világgazdaságban.

Az már most jól látszik, hogy az autóipar hanyatlik, az elektronikai összeszerelés sem tűnik versenyképesnek, hiszen nálunk sokkal olcsóbb munkaerővel rendelkezik számos ország.

Magyarországról, mint leendő tudásközpontból nézve pedig igencsak messzinek tűnik a kaliforniai Szilícium-völgy és - hogy ne pillantsunk annyira távolra - akár még a német Baden-Württemberg tartomány tudományos központjai is.

Magyarország, a logisztikai központ?

Mindezek után következik az a jól ismert szlogen, hogy Magyarország legyen Kelet-Közép-Európa logisztikai központja. "Ez jól hangzik ugyan, de vajon melyik európai ország az, amelyik ne tűzhetné ki célul ugyanezt?" - teszi fel a kérdést Erdélyi László, a konstancai kikötő magyarországi képviselője.

Szerinte szinte minden európai állam - ha megfelelő infrastrukturális fejlesztéseket hajt végre - képes lehet logisztikai centrummá válni. Éppen ezeken a fejlesztéseken lenne a hangsúly - vélekedik -, és ezeket a szükséges közlekedési beruházásokat kellene Magyarországnak is végrehajtania, majd kedvező gazdaságpolitikai feltételeket teremteni, hogy valóban betölthesse az annyira vágyott szerepet.

Olyan kis országnak, mint amilyenek mi vagyunk, fel kell térképeznie, hogy milyen szállítási igényekkel állnak elő a világgazdaság kulcsfontosságú szereplői. "Ha Magyarország ki tudja szolgálni ezeket az igényeket, akkor jól járhat és profitálhat belőlük, ha nem, akkor véglegesen kimaradunk a nagy gazdasági körforgásból" - véli Erdélyi.

Kínára kell figyelni

Ezek az igények szerinte mostanában elsősorban Kelet-Ázsiában mutaqtkoznak. Aki a Kínából Európába tartó áruforgalmat akarja meglovagolni, annak persze előbb komoly fejlesztéseket kell végrehajtania, kedvező feltételeket kell teremtenie.

Magyarországnak - tengeri kikötő híján - a tömegárukat szárazföldön a legolcsóbban továbbító vasúti szállítmányozást kell erősítenie. Záhonynak komoly versenytársa akadt Szlovákiában, és északi szomszédunk a kelet-nyugati vasúti forgalom átrakóállomásaként máris előbbre tart, mint mi. Ám más lehetősége is van Magyarországnak arra, hogy a Nyugat-Európa és Kelet-Ázsia közötti híd szerepét betöltse: a Fekete-tenger partvidékére vízi úton érkező ázsiai árukat továbbíthatjuk vasúton kontinensünk belsejébe.

Erdélyi László persze nem általánosságban beszélt ezekről a kérdésekről, hiszen ő látja el a romániai Konstanca (Constanta) kikötőjének magyarországi képviseletét. E fekete-tengeri város szerepe szerinte növekszik és tovább fog nőni Európában, és elérheti azt a pozíciót, amit a második világháború előtt töltött be. A két háború között ugyanis Konstanca az ötödik legnagyobb forgalmú kikötő volt Európában.

Miért éppen Konstanca?

Konstanca jelentőségét két tényezővel magyarázza Erdélyi: az egyik az, hogy a legkedvezőbb természeti adottságú kikötők közé tartozik a város, mert az itteni merülési mélység a legnagyobb teherhajók kiszolgálását is lehetővé teszi. A másik pedig az, hogy Konstanca Szueztől számítva az egyik legközelebbi nagy kikötő, amellyel Közép- és Kelet-Európa, de még Nyugat-Európa egyes részei is megközelíthetők. Vízi úton Konstanca a Rajna-Majna-Duna vonal délkeleti végpontja, miután 1984-ben megépült a Dunát Konstancával, a Fekete-tengerrel összekötő csatorna.

Konstanca a tengeri szállítás átrakóközpontjaként 7-10 nappal is lerövidítheti az utat Kelet-Ázsiából Európa felé. A Fekete-tenger legnagyobb román kikötője 3400 kilométerrel rövidebb szállítási alternatívát kínál a Szuezi-csatornán át a közép-európai országokba érkező küldemények számára.

Dinamikusan bővül a forgalom, a válság ellenére is

E szerepet megkönnyíti a rendszeres konténer vonalhajózási járatok beindítása is Konstancán. Ezt jelzi, hogy a román kikötőváros teherforgalma idén, a gazdasági válság ellenére már december előtt elérte a tavalyi szintet, vagyis 1,4 millió TEU-nál is nagyobb lesz eszerint az átrakodott konténeregységek száma. (Két éve 2006-ban egymilliós, 2007-ben pedig már 1,4 milliós volt a TEU-forgalom.)

Ami az összes teherforgalmat illeti, idén várhatóan 62 millió tonna árut rakodnak a kikötőben Erdélyi szerint, ami jelentős növekedés a tavalyi 57 millió tonnához képest. (2004-ben még csak 50 millió tonnás volt az átmenő rakományok súlya.)

Konstanca, mint az egyik legkönnyebben elérhető európai kikötő, igencsak fontos lehet a kínai gazdaság számára; ezt a tényt a Sanghaj és Konstanca közötti, mind szorosabbra fűződő együttműködés is bizonyítja. Kína egyik legfőbb problémája ugyanis, hogy gazdaságosan csak a megrendeléstől számított fél év múlva tud szállítani. Ennek oka a hosszú hajóút és a hatalmas gyártási széria, amiből természetesen a hajóút rövidíthető le a legkönnyebben.