Mégsem a patkányok felelősek a legpusztítóbb járványokért
2015. február 24., kedd, 13:45


Mégsem a házi patkányok lehettek a fő felelősei az Európát sújtó egykori bubópestis járványoknak. Új kutatások az ázsiai futóegereket hozták összefüggésbe a fekete halál újabb és újabb felbukkanásaival.



Az Ázsiából eredő pestis 1347-ben érkezett Európába, az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványát okozva. A következő 400 évben a fekete halál még számos alkalommal lecsapott, emberek millióinak életét követelve. Úgy tartják, hogy a pestis a házi patkányok révén vetette meg a lábát Európában, és az újabb és újabb kitörések akkor következtek be, amikor a fertőzött rágcsálókon lévő bolhák átkerültek az emberekre. 





Házi patkány feje

Forrás: Wikimedia Commons

Nem kedvezett az időjárás a patkányoknak

Nils Christian Stenseth, az Oslói Egyetem professzora és kollégái szerint azonban nem a patkányokat okolhatjuk a járványokért. A szakemberek európai fák évgyűrűinek vizsgálatát vetették össze több mint 7700 történelmi pestisjárvánnyal, azt vizsgálva, hogy az időjárási feltételek kedvezőek voltak-e patkány okozta járványkitörésekhez.

Stenseth szerint ugyanis „ezekhez meleg nyarakra van szükség, nem túl sok csapadékkal, tehát száraz, de nem túl száraz időjárási körülményekre”. A kutatók az éghajlati adatok széles spektrumát vizsgálva sem tudták összekötni a járványok felbukkanását az időjárási viszonyokkal.

A kutatók ellenben kiderítették, hogy az akkori ázsiai időjárási viszonyok egy másik kórokozó-hordozó, az óriás versenyegér (Rhombomys opimus) megszaporodását eredményezhették, és ez vezethetett később az európai pestisjárványok kitöréséhez. „Kimutattuk, hogy valahányszor a versenyegerek és a bolhák számára kedvező időjárási feltételek voltak Ázsia középső részén,

néhány évvel később a pestist okozó baktérium felütötte a fejét az európai kikötővárosokban, és idővel az egész kontinensen szétterjedt”

– mondta a professzor, hozzátéve, hogy a rágcsálók megszaporodásához esős tavaszi és meleg nyári hónapokra volt szükség.





Óriás versenyegér (Rhombomys opimus)

Forrás: Wikimedia Commons

A versenyegerek óriásira duzzadt populációja hatalmas területeken terjedt szét, kedvező feltételeket teremtve a pestis számára. A bolhák pedig átugrálhattak a háziállatokra vagy az emberekre, és mivel ebben az időszakban virágzott a Kelet és a Nyugat közti kereskedelem, a legnagyobb valószínűség szerint a pestis a Selyemúton érkezett Európába – idézte a szakembert a BBC News. A tanulmányt az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS közölte.

Még következik a DNS-elemzés

A kutatócsoport most európai csontvázakból nyert baktériumminták DNS-ének elemzését tervezi. Amennyiben a genetikai anyag nagyszámú variációt mutat, az alátámaszthatja a szakemberek elméletét. Az Ázsiából érkező újabb és újabb hullámok ugyanis több eltérést kell, hogy mutassanak, mint a patkányokhoz köthető egyetlen baktériumtörzs.

Nem sikerült felszámolni

A 19. századot követően a pestis eltűnt Európából, a világ más részein azonban a mai napig újra és újra felüti a fejét. Az Egészségügyi Világszervezet szerint 2013-ban mintegy 800 esetet jelentettek világszerte és ezek közül 126 volt halálos kimenetelű.

Amerikai kutatók szerint a mezőgazdasági terjeszkedés következtében, Kelet-Afrikában mára fokozódott a pestis felbukkanásának kockázata. Az American Journal of Tropical Medicine and Hygiene című folyóiratban közölt tanulmányuk szerint a mezőgazdasági területek növekedésével párhuzamosan a rágcsálópopulációk is növekednek, „kedvező feltéteket teremtve a pestis terjedésének”.

 






Vissza a kezdőlapra