Nagyboldogasszonyi időjóslatok

2005.08.13. 23:30

Lőrinc után nincs zivatar! - mondogatták a régi öregek, de az időjárás gyakran rácáfolt a megfigyeléseikre. Sokfelé úgy tartották, hogy Lőrinc, Nagyboldogasszony és Bertalan mutatja, hogy az ősz mit akar. Számos népszokás és regula kapcsolódik hozzá.

Nagyboldogasszony, vagy ahogy népiesen mondják "Nagyasszony napja", augusztus 15-e, Szűz Mária mennybemenetelének az ünnepe. Az eseménynek már a középkorban igen nagy kultusza volt, részletei legendaszerű történetek formájában terjedtek szájról-szájra, és kiemelkedő témát szolgáltattak az egyházi művészeteknek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek. A legendák terjesztésében jelentős szerepet játszottak a búcsújárók, a búcsúvezetők, akik az összegyűlt hívek előtt nagy sikerrel adták elő Mária mennybemenetelének megható történetét.

Nagyboldogasszony napja jelentős szerepet játszik a néphagyományban, és számtalan paraliturgikus cselekedet fűződik hozzá. Egyes vidékeken, az ünnep előestéjén a hívő asszonyok a temetőben gyülekeztek, egy frissen ásott üres sír körül, a dicsőséges olvasót imádkozták, majd epikus énekben mesélték el Mária mennybemenetelének a történetét.

A század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása. Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon.

Nagyboldogasszony ünnepe számos vidéken dologtiltó nap volt, az asszonyoknak ilyenkor tilos volt kemencében sütni, folyóban fürdeni, kendert áztatni. A szegény kapások úgy tartották, ha Nagyboldogasszony napja fénylik, akkor sok jó bort ihatnak szüret után.

Nagyboldogasszony a magyarok nagyasszonya, keresztény államiságunk kezdetétől hazánk, népünk védelmezője, oltalmazója. Ő a megváltó édesanyja, és neki jutott az a messiási feladat, hogy mindazok édesanyja legyen, akikért a Fia meghalt. Egy évezrede hozzá fohászkodik nemzetünk, hozzá szólnak legszebb népénekeink és hozzá fordulnak még ma is közbenjárásért költőink.
Az előttünk álló időszakban van még egy lassan teljesen feledésbe merülő, ősi népünnepünk, melyet régen "Boldogasszony másnapjának" neveztek. Ez augusztus 16-a, tartalma a magyar őstörténetig vezethető vissza. Egyes történészeink szerint e napon történt, hogy a hét törzs vezérei Álmost fővezérré választották, neki engedelmességet fogadtak, és ezt vérszerződéssel pecsételték meg. Egyesek szerint a vérszerződés a magyar nép születésnapja volt.

 "Augusztus hónapja olyan, mint volt Irén napja, vagy száraz, vagy nedves" - tartja a népi jövendölés. Ez a megállapítás vagy igaz, vagy nem, de az bizonyos, hogy a legderültebb és átlagosan a második legmelegebb hónapunk. Az évek közül általában minden harmadik-negyedikben pedig az augusztus a legmelegebb. Ez az ideiről aligha mondható el ...

ICI Interaktív Meteorológia

KAPCSOLÓDÓ CIKK