Özönvizek nyara - a példátlan időjárás okai

Egy dologban minden szakember véleménye megegyezik: rendkívüli, sőt példátlan nyár van mögöttünk. Bár a konkrét időjárási folyamatok egyértelműen követhetők, az ezeket kiváltó mélyebb okok - vajon miért alakult ki több olyan ciklon is, ami különösen nagy csapadékokat adott a Kárpát-medence térségében - egyelőre nem tisztázottak.

Már júliusban elkezdődött

Az idei nyarat megelőző májust jobbára az átlagosnál valamivel alacsonyabb hőmérsékletek jellemezték. Csupán két (30 fokot meghaladó) hőségnapunk volt, akkor azonban rögtön melegrekordok dőltek, előrevetítve a hosszú évek óta nem látott szélsőséges nyarat. A hónap végén még nem gondoltuk, hogy a folytatásban jól meg kell becsülnünk akár egy-két csendes, igazi nyári napot is, ugyanis ilyen nagyon kevés volt a nyár folyamán, mindig szélsőségek között mozgott az időjárás. Az állandó hullámzás volt a jellemző, vagy melegedett, vagy hűlt, de a - főleg a nyár második felében - megszokott, tartósan nyugodt állapot nem állt be.

A június az ország nagy részén meglehetősen unalmas, kissé hűvös időjárást hozott. A hosszan elnyúló, klasszikus nyugat-európai hidegfrontok gyakran elérték térségünket. A frontok azonban jórészt az Alpokban okoztak csapadékot, hozzánk érkezve stabilizálódtak. A stabilitás a hideg levegő előresietését jelentette az alsó egy kilométeren, melynek következtében az átmeneti felhősödést kevés csapadék kísérte. Így fordulhatott elő, hogy a megszokottnál kevesebb napfénytartam mellett hazánk jelentős részén csak az átlagos csapadék töredéke hullott le. Nem úgy, mint a következő két hónapban!

Július első fele meleg időjárást okozott, de időben elszórtan jelentkeztek a nyári napok. Előbb 2-3 napos kánikula-közeli napot követett egy változékony időszak, majd a hónap vége felé a nyár legmelegebb napjai jöttek. A négy-hat napos forróságban a 35 fokos hőség sem volt ritka, több helyen a rekordok is megdőltek. Mégis: ilyen kevés hőségnap 1967 nyarán fordult elő utoljára.

A hónap másik felében ráadásul rendkívüli csapadékosságnak lehettünk tanúi. Ilyenkor általában sekély ciklonális nyomási mező alakult ki felettünk. A nagy magasságban érkező hideg levegő és az alacsonyabb szinteken benyomuló meleg, nedves légtömegek hatására erősen instabillá vált felettünk a légkör. Gyakran alakultak ki hevesebb záporok, intenzív villámtevékenységgel kísért zivatarok, melyek közben néhány órás folyamatos eső is hullott. A csapadék mennyisége a hónap folyamán sokfelé meghaladta a 100 mm-t, mely kéthavi értéknek felel meg. A térbeli eltérés a zivataroknak megfelelően jelentősnek bizonyult, az ország egyes részein - pl. északkeleti megyék - helyenként 200-300 mm eső is lehullott. És még csak ezután jött a java!