Szeptember - Szent Mihály hava

2005.09.01. 21:44

Szeptember hónap neve és a kalendáriumban elfoglalt helye érdekes ellentmondást rejt magában. Jelentése a latin septem = hét számnévből ered (september mensis = hetedik hónap), mivel a márciussal kezdődő régi római naptár hetedik hónapja volt, és ez a név a megváltozott időszámítás után is fennmaradt, holott a hónap maga a kilencedik helyre került.

A szeptember még nyár és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ az időjárástól.

"Ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még" - szól a régi paraszti mondás, amellyel szorosan összefügg az a megfigyelés is, ha másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg őszre lehet számítani. Ha viszont korán lehullanak a falevelek, a gólyák és a fecskék korán útra kelnek, akkor hamarosan megérkezik a hideg idő.

A szeptemberi jeles napok nagy része a mezőgazdasági munkákkal, és a paraszti élet szempontjából különösen fontos időjóslatokkal függenek össze. Erre utal az Egyed napjához (szeptember 1.) kapcsolódó régi népi megfigyelés, amely szerint, ha ekkor szép az idő, az ősz is igen kellemes, a bor jó ízű, "itatós" lesz. "Egyed, ha fenn hordót görget, - állítja egy másik regula, - jól terem jövőre a földed". Egyed csendes esőjéből a göcsejiek valamikor azt tanácsolták a kétökrös gazdáknak, hogy vásároljanak még két igavonó jószágot, mert a nagy sár miatt, a fölázott földeken majd csak így tudják elvetni a búza magját, és behordani a termést. Egyedet patrónusuknak tekintették a pásztorok, bár főképpen a koldusok, a nyomorékok és a leprások védőszentje volt. Régente Egyed napján fogták hízóba a disznókat, kezdték jobban őrizni a szürethez közeledő szőlőt, az erdőkben pedig ekkor harsant fel a szarvasbikák bőgésére választ adó vadászkürtök hangja.

A néphagyomány szerint Egyed napján kell kezdeni az őszi búza és a rozs vetését. Azt tartják, hogy aki ekkor elveti a gabonát, az bő termésre számíthat. E nap időjárásából is jósoltak: a meleg, napsütéses időből hosszú, szép őszre lehet következtetni, míg az e napon hullott eső, hideg évszakot jelez. Egyes vidékeken a szőlővel kapcsolatos hiedelmek is elterjedtek. A gazdák ekkor különböző gonoszűző varázscselekményekhez folyamodtak. Virradat előtt meztelenül járták végig a szőlőt, a négy sarkán összekötötték a gallyakat, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák.

A népi kalendárium szerint, amilyen szeptember elseje, másodika, 11-e, és 21-e, olyan lesz a következő négy hét.

Szeptember 5-e: Jusztiniáni Szent Lőrinc püspök ünnepe. A néphagyományban afféle fordulónap, amikor már a természet is a közelgő ősz hangulatát árasztja. Gyülekezőben a fecskék, vége a szabadban való fürdőzésnek, és bizony a dinnyének is a szeptemberi Lőrinc a megrontója. Lőrinc egyébként az ősz időjárását is "megmutatja". Ha szépen sütött a nap, abból hosszú és kellemes őszre következtettek a megfigyelők, de az eső miatt sem aggodalmaskodtak a vincellérek: több borra számítottak.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK