Mégis jégbe fagyhat Észak-Európa

Korábbi kutatások megnyugtató eredményeket adtak a Golf-áramlás esetleges gyengülését felvető aggályokra. Most mégis tényleges mérésekkel alátámasztott, aggasztó elváltozásokat mutattak ki brit kutatók az Atlanti-óceán áramlásaiban. Az okokat az éghajlatváltozásban keresik.

Óvjuk bolygónk klímáját!

Az Észak-Atlanti-óceán áramlási rendszere erősen meghatározza Észak-Amerika keleti partvidéke és Európa időjárását. A rendszer legismertebb eleme, a Golf-áramlat (amelyet az északi szélesség 45. fokától Észak-Atlanti-áramlatnak neveznek) a karibi térség meleg vizét Európa felé szállítja. Ez jelentősen befolyásolja kontinensünk éghajlatát, biztosítva a magasabb földrajzi szélességeken lévő tengeri kikötők jégmentességét is. Az áramlat nélkül egész Észak-Európa nagyon kemény teleket szenvedne el, és szinte lakhatatlanná válna - gondoljunk Grönlandra, amelynek örök jéggel borított déli csúcsa, közel azonos földrajzi szélességen van Oslóval, Stockholmmal, Helsinkivel vagy Szentpétervárral. Az északi partvidékek, szigetek (pl. Izland) akár fél évre is a jég fogságába kerülhetnének. Az áramlat hiánya hazánk éghajlatára is komoly következményekkel járna, több fokkal csökkenne az évi középhőmérséklet.

Érthető tehát, hogy térségünk különös aggodalommal figyeli az áramlattal kapcsolatos eseményeket. Már a korábbi években is felmerült, hogy a globális felmelegedés egyik igen veszélyes hatásaként leállhat, vagy legalábbis meggyengülhet ez a vízmozgás. A súlyos kérdésekre eddig többnyire megnyugtató válaszok adott a tudomány: a modellszámítások és bizonyos mérések nem mutatták ki az áramlat jelentősebb gyengülését, sőt meglepő állandóságát bizonyították. Most azonban újabb, valós méréseken alapuló, ezért komoly figyelmeztetés értékű kutatási eredményt közöltek brit kutatók.

A kutatócsoport még 2004 tavaszán végzett méréseket az Atlanti-óceánon, a 25. szélességi körön. Az RRS Discovery nevű hajóval a Bahamákról indultak, és a Kanári-szigetekig tartott az expedíció. Az út során, 50 kilométerenként mérték a tengervíz hőmérsékletét és sótartalmát. A mérések alapján kiszámították a tenger alatti vízáramlások sebességét és vízszállító képességét.

Korábban, 1957, 1958, 1981 és 1998-ban hasonló jellegű expedíciók már gyűjtöttek ilyen adatokat. Abban az időszakban jelentős változás nem volt az értékekben és már úgy tűnt, fel is lehet hagyni a további mérésekkel, igazolódni látszott az áramlatok állandósága.

A 2004-es adatok azonban nagy meglepetéseket okoztak. Ugyan a felszínközeli, szeleknek erősen kitett áramlási zónákban jelentős változás nem történt a korábbiakhoz képest, a mélyebb rétegekben már más volt a helyzet. A Golf-áramlat által, a karibi térségből Észak-Európa felé szállított meleg vizet egy hideg, mélyvízi áramlás pótolja. Ez a kelet-amerikai partok közelében halad, a Grönland felől érkező hideg vizet hozva. A 2004-es mérések elemzése szerint ez a közel 50 éven át változatlan áramlási rendszer 1998-tól jelentősen, mintegy 30%-kal  meggyengült. Miután a mozgásban lévő vízmennyiségnek egyensúlyban kell maradnia, ez a tény valójában az egész áramlási rendszer gyengülését is jelenti.

Az okokat kutatva erősen megoszlanak a szakértői vélemények. Egyesek az eddigi mérések - kétségtelenül meglévő -, meglehetősen nagy mérési hibáira hívják fel a figyelmet, míg mások az áramlási rendszer természetes ingadozásait látják az eredményekben.

Sokan azonban a globális éghajlatváltozásban keresik az okot, ami egyáltalán nem zárható ki és nem is mond ellent az eddigi eredményeknek. Az elképzelések szerint a globális felmelegedés miatt, a folyók a gleccserek olvadásából több vizet szállítanak a tengerekbe, ami a sarki jégtakaró fokozott olvadásából származó vízzel együtt, édesvíztöbbletet hoz létre a tengerekben. Mindez megváltoztatja a sós tengervíz rétegeződési és áramlási viszonyait, ami a teljes áramlási rendszer megváltozását vonhatja maga után.

A megfigyelések pontosítására máris újabb adatgyűjtési expedíciót szerveztek, amelynek során 25 darab, érzékelőkkel felszerelt mérőbóját helyeztek el. A bóják folyamatos méréseket végeznek, és az adatok néhány év múlva számos kérdésre sokkal pontosabb választ adhatnak. A meglehetősen bonyolult és az éghajlatra jelentős befolyással bíró, óceáni áramlások kutatása további tudományos és anyagi erőfeszítéseket igényel.

A témával kapcsolatos korábbi cikkeinkre és felkéréseinkre rendkívül nagy számú, értékes hozzászólás érkezett, amelyeket szeretnénk megosztani minden olvasónkkal, közzétenni rovatunkban. Ehhez szükségünk van az Önök hozzájárulására. Ezért kérjük, hogy véleményükkel együtt azt is szíveskedjenek megírni, hogy hozzájárulnak-e annak közzétételéhez, és névvel vagy név nélkül ismertethetjük-e levelüket. A korábbi levelekhez kiküldött hozzájárulási nyilatkozatok túlnyomó többségére pozitív választ kaptunk. Várjuk további leveleiket a [e-mail] címen.

ICI Interaktív Meteorológia