Klímaváltozási kísérlet: feltárul a nagy rejtély

Három hetes nagyszabású kutatási projekt indul Ausztráliában a klímaváltozás legnagyobb rejtélyének és kulcskérdésének, a felhők fejlődési folyamatainak a jobb megismerésére. A kutatók azt remélik, hogy a jövőben így sokkal pontosabban tudják modellezni a hőszállítási folyamatokat, ami lehetővé tenné - többek között- a globális felmelegedési értékek pontosabb becslését.

A jelenlegi klímamodellek igen nagy szórással képesek csak becsléseket adni a globális felmelegedés jövőbeli alakulására. A nemzetközi klímatestület, az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) legutóbbi jelentésében az évszázad végéig bekövetkező hőmérsékletemelkedés mértékét 1,4 és 5,8 fok közé tette, ami azért igen nagy bizonytalanság, és egészen más következményeket vonna maga után az alsó vagy a felső érték bekövetkezése. Ez nagyban akadályozza a nemzetközi konszenzus létrejöttét és a közös cselekvési platformok kialakítását.

A számítások bizonytalanságának legfőbb oka, hogy nem ismerjük kellő pontossággal, hogy mi játszódik le pontosan a felhőkben, hogyan történik a 3 dimenziós hőszállítás (hőtranszport) az atmoszféra különböző rétegeiben.

A trópusi konvektív (zivatar) felhők, mint valami gigantikus kémények hatalmas mennyiségű hőt és nedvességet szállítanak a földfelszínről a légkör magasabb rétegeibe, ami azután részt vesz a Föld nagy légkörzésében. De igen fontos a nagy területekre kiterjedő pehelyfelhők (cirrus) szerepe is a hőegyensúly alakításában, melyek egyrészt a beérkező napsugárzás jó részét visszaverik, másrészt viszont elnyelik a meleg földfelszín világűr felé távozó infravörös kisugárzását. Az, hogy az így bekövetkező hűtő és melegítő folyamatok milyen arányban állnak egymással, nagyban függ - többek között - a felhőt alkotó jégtűk méretétől, sűrűségétől és a felhők magasságától. A jelenlegi számítógépes modellek megfelelő ismeretek híján még nem tükrözik kellő pontossággal ezeket az alapvető fontosságú folyamatokat.

A folyamatok minden eddiginél részletesebb megismerésére egy nagyszabású kísérletre kerül sor az ausztráliai Darwin város térségében 10 ország 30 intézetének 200 tudósa és nagyszámú önkéntes részvételével. A 23 napos intenzív adatgyűjtés ma indul, amibe szinte minden korszerű meteorológiai megfigyelőeszközt bevetnek: hajón és szárazföldön telepített radarok, ballonok, rádiószondák, műszeres repülőgépek gyűjtenek össze minden elérhető adatot a nap 24 órájában. A vállalkozás nagyságrendjére jellemző, hogy ez lesz az egyik legnagyobb klímakutatási kísérlet, amit valaha végrehajtottak.

Az adatok feldolgozása és az ezekre alapozott új modellek fejlesztése természetesen hosszú időt igényel majd. A kutatók azt remélik, hogy a jobb modellek pontosabb választ adhatnak olyan kérdésekre, mint a felmelegedés várható mértéke, annak regionális hatásai, és az időjárási szélsőségek, katasztrófák gyakoriságának emelkedése.

ICI Interaktív Meteorológia