Javaslatok a klímaváltozás megelőzésére

Vágólapra másolva!
Klímaváltozási sorozatunkban közzé teszünk olvasói véleményeket. Ezek tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztők véleményét. Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények megjelenésére. Várjuk Olvasóink véleményét a klima@icicom.hu címre, vagy a Klímaváltozás topikra.
Vágólapra másolva!

Nagy nyugtalanság tölt el, ha az Önök által vázolt kép és a gyermekeim élete jut eszembe.

Én már szinte óhajtom, hogy az olajkészletek mihamarabb kifogyjanak, mert amíg az olaj ott van lenn a föld alatt, addig egy-két megszállotton és elkötelezetten kívül senkinek nem fontos, hogy mi a következménye ennek a folyamatnak. Az olajkitermelők minden literen beszedik hasznukat, a fogyasztó pedig ha drágábban is, de kényelméért továbbra is teletankolja az autóját. Az pedig, hogy a drágább olaj nem csak a tankolásnál okoz problémákat, hanem minden területen drágítja az életet, az a nagyközönséget nem környezetvédelmi szempontból fogja zavarni esetleg dühíteni.

Az olajkészletek ott vannak és függetlenül attól, hogy 20-25 vagy 40-50 év alatt füstöljük el, ennek a származékai mindenképpen a légkörben fognak kikötni és teszik majd ott dolgukat.
Az olajkutakat nem lehet ledugózni, bebetonozni. Azt az olajat ki fogják onnét szivattyúzni és ott fog kikötni a benzinkút tartályában majd a légkörben. Ilyen szempontból logikus óhaj, hogy az olajkészletek minél kisebbek legyenek már. Most még sajnos nem elég kicsik ahhoz, hogy amiatt komoly alternatívákon gondolkozzanak a döntéshozók.

Brazíliában hogyan tudták megoldani a növényi származékokból készült üzemanyagok használatát? A környezettudatosság, vagy a szegénység volt a hajtóerő? Inkább a szegénység, hogy nem tudnak annyi olajat venni, amennyire szükségük lenne. (Igaz, ők meg irtják az erdőt a környezetbarát üzemanyag hajtotta gépekkel.)

Kit és hogyan lehet érdekeltté tenni, hogy a bio-üzemanyagok elterjedjenek? Ne a szegénység legyen az ösztönző. A mezőgazdasági termelők örömmel vetnék bele magukat, hisz sokszor így is gond, hogy el tudják adni megtermelt terményeiket. Ezzel biztos felvevő piacot lehetne nekik teremteni. Feldolgozókról nehéz bármit mondani, még alig vannak. Ahhoz, hogy a feldolgozás (anyagilag) is hasznos cselekedetté váljék, a forgalmazókra kell hatással lenni. Mégpedig a döntéshozóknak kell hatással lenni rájuk törvényekkel, szabályozókkal. Alulról ezt nem lehet elindítani, illetve felépíteni. Ugyanakkor a döntéshozókat alulról jövő nyomással kellene ésszerűségre szorítani. Nem kívánván politikai területre tévedni, kiszámolta-e már valaki, mennyi üzemanyag elégetését igényelte eddig az amerikai felvonulás Irakban? Tankokat repülőgépekkel odaszállítani egy-két harckocsi per forduló hasznossággal, ekkora távolságra. Mindezt persze fenntartani, ellátni majd egyszer, remélhetőleg visszaszállítani. Normális emberi ésszel ez felfoghatatlan pazarlás.

Egyéb energiatermelő szektorok? Szélerőművek: itt már úgy tűnik, van ösztönzés, haladnak is de lassan. Böhöm nagy vízierőművek egyéb súlyos károkat okoznak és okozhatnak. Szép ígéret a fúziós erőmű, de annak a prototípusát is csak 2030 körülire ígérik. Addig meg kell barátkozni az atomenergia további használatával.

Olyan elképzelésről már olvastam, hogy tengerek alsó, hidegebb rétegeivel nyeletnék el a légkör szénioxidját. Légkörből kivonva, kompesszálva űrhajók 10-15 év múlva nem tudnának annyit kiszállítani a légkörön túlra, hogy az valamelyest is észlelhető legyen? Elég "sci-fi"-s gondolat, de annyi mindent kitaláltak már.

Bajnok Tibor [origo] olvasó