Fokozott szén-dioxid kivonás és kevesebb aszfalt

Klímaváltozási sorozatunkban közzé teszünk olvasói véleményeket. Ezek tartalma nem feltétlenül tükrözi a szerkesztők véleményét, néhány hozzászólást szerkesztett változatban jelenítünk meg. Célunk, hogy lehetőséget adjunk különböző vélemények ismertetésére. Várjuk Olvasóink véleményét a [email protected] címre, vagy a Klímaváltozás topikra.

A klímaváltozás nagyrészt természetes lehet, azonban a káros anyagok nagymennyiségű kibo-csátása jelentősen felgyorsíthatja. Jelenleg ha a bolygónkat egy zárt rendszernek tekintjük a légkörbe kerülő szén-dioxid körforgásban van. A levegőből a növények felveszik, felépítik a szervezetüket, majd miután elpusztulnak, lebomlanak. Ez ment évszázadokon keresztül, ekkor egy kialakult dinamikus egyensúly. Azonban, hogy az ember szenet, olajat, fosszilis anyagokat bányászott, hozott elő a Föld mélyéből, ezzel felborította ezt az egyensúlyt. Mert amíg a fák, erdők bár tömegüket tekintve nagyok, mégsem tudnak annyi szén-dioxidot kivonni a légkörből, mint a tömegük alapján gondolnánk. A moszatok, planktonok sokkal nagyobb mennyiségben állítanak elő oxigént a szén-dioxidból. Azonban a legnagyobb folyamat, amely szén-dioxidot von ki a légkörből tulajdonképpen nem élőlény, hanem a mocsarak. (a tenger, a jég is nagy mennyiségben old szén-dioxidot) A mocsarakban elsüllyedő anyagok, fák, élőlények egy olyan gázzáró réteg alá kerülnek idővel, amely megakadályozza a bomlás termékek újbóli légkörbe jutását. Ezáltal a légkörben lévő gázt csökkentik. Ha az emberiség lecsapolja a mocsarakat, ezzel pont ezt a szén-dioxid kivonó mechanizmust fogja kikapcsolni.

A megoldás tehát, a nem hasznosítható növényi, állati anyagokat el kell temetni a föld mélyébe. Erre különösen alkalmasak lehetnek a bányák. A nem használt bányák legalsó szintjeit meg lehetne tölteni, falevelekkel, vagy gyomnövények lekaszált maradványaival elhullott állatok tete-meivel, stb. Majd a bányákat vagy berobbantani, vagy megfelelő természetes technikák alkal-mazásával légmentesen lezárni. A bebetonozás nem alkalmas erre. A 400-500-1000 mé-ter mélyen (valószínűleg ennél mélyebben is vannak bányák) légmentesen lezárt vájatokban ezen anyagok egy részt ugyanúgy átalakulnak majd évszázadok során olajjá, kőszénné. Tehát a gaz-daság által nem hasznosított növényeket, nem elégetni kell, amivel újból szén-dioxidot ter-melünk, hanem el kell temetni.

A másik jelentős átalakítás az építkezést kellene érinteni. Ugyanis a városokban megjelenő hő-mérsékletnövekedések egyértelműen a beton, és aszfalt anyagokra vezethetőek vissza. Mivel ezen anyagok gyorsabban felmelegednek, és a hőt visszasugározzák, ezzel gyorsabban emelik a hőmérsékletet. Ezért van az, hogy nyáron városban negyven fokok vannak, szemben az er-dőben tapasztalható 30 fokos hőmérséklettel. Éppen ezért támogatni kellene az olyan építészeti megoldásokat, amelyek a beton, aszfalt kiváltására törekszenek. Illetve az olyan megoldásokat kell támogatni, amivel növényeket lehetne telepíteni egy részt a házakra, vagy tetőkertekre.

Nagy Péter [origo] olvasó