Rendkívüli tájfun az előszezonban

2006.05.16. 8:09

Fél évszázados statisztikát figyelembe véve július közepétől november végéig tart az igazi tájfunszezon. A napokban a Fülöp-szigeteken pusztított a Chanchu tájfun, ami májusban igencsak szokatlannak mondható.

Először melegedjen fel a tenger

A tájfunok - meteorológiai nevükön trópusi ciklonok - a trópusi övezetben alakulnak ki, és közel egyhetes élettartamuk alatt a 30. szélességi körig is eljuthatnak. Az egyenlítőtől északra gyakoriságuk jóval nagyobb.

A tájfunok kialakulása a meleg tengerfelszíneken megy végbe. A környezetével szemben hőtöbblettel rendelkező óceáni felszínrész feletti légkör labilissá válik, benne könnyen létrejönnek erős feláramlások, melyek felhő- és csapadékképződéshez vezetnek. A magas hőmérsékletű felszínek fölé a hidegebb területekről is áramlás indul meg, ami összeáramláshoz, majd a feláramlás felgyorsulásához vezethet. Minél nagyobb óceáni felszín különül el hőmérsékleti szempontból, annál nagyobb területen történhet rendezett feláramlás.

Kisebb területek esetén csak egyszerű zivatarfelhők jelennek meg. A terület nagyságával arányosan néhány tíz kilométeres vízszintes kiterjedéssel rendelkező zivatar-rendszerek alakulnak ki, melyeket a bennük tapasztalható heves széllökések és intenzív csapadéktevékenység miatt trópusi viharoknak nevezünk. Elég nagy méret esetén kialakulnak az igen jellegzetes tulajdonságokkal rendelkező trópusi ciklonok.

Szeme van a ciklonnak

A trópusi ciklonok 500-1000 kilométeres átmérővel rendelkező alacsony nyomású képződmények, melyekben igen erős, rendezett szelek tapasztalhatók. A trópusi ciklon közepén egy nagyjából kör alakú terület, az úgynevezett "szem" található, ahol leszálló légmozgások jellemzők. A leáramlás miatt a szemben nincs felhőzet, ezért a műholdképekről igen jól megfigyelhető. A "szem" környezetén kívül azonban igen erős a feláramlás, aminek következtében vastag felhőzet és intenzív csapadék alakul ki. Ebben a felhős, csapadékos sávban a vízszintes áramlás, azaz a szél rendkívül erős. A szélsebességek nagysága alapján osztályozzák a ciklonokat egytől ötig. Az ötösben jóval 200 km/óra feletti szelek jellemzők.

A szárazföldön legyengülnek

Az északi féltekén a trópusi ciklonoknak két ismert elnevezése létezik: Délkelet-Ázsiában tájfunnak, az amerikai kontinensen hurrikánnak hívják őket. Természetesen mindhárom óceán trópusi területein keletkezhetnek. Kialakulásuk után magasabb szélességek felé haladnak. Eleinte erősödnek, hiszen a Föld forgásából adódó eltérítő erő egyre nagyobb "pörgésre" készteti őket. Mivel azonban hűvösebb tengerfelszín vagy előbb-utóbb szárazföld fölé érnek, energia-utánpótlásuk megszűnik és lassan feloszlanak.

A legnagyobb pusztítást sűrűbben lakott szárazföldi területek fölé érve végzik, főleg ekkor hallunk róluk a hírekben is. Földünk legveszélyesebb területei közé tartozik Délkelet-Ázsia, a karibi-térség, valamint Mexikó nyugati partvidéke.

Igen korai szezonkezdet

Az északi féltekén a szezon kezdete a megfelelő tengerfelszín-hőmérsékletek kialakulásától függ, mely a nyár közepén jön létre. Az ötvenéves adatok alapján például Délkelet-Ázsiában a tájfunok 90%-a július közepétől november végéig tartó időszakban tűnik fel.

A Fülöp-szigeteken a napokban tomboló, emberéletekben és anyagiakban egyaránt nagy kárt okozó Chanchu tájfun a fentiek alapján rendkívül korainak számít, így igencsak ritka esemény májusban.

ICI Interaktív Meteorológia

KAPCSOLÓDÓ CIKK