Újabb komoly érv a globális felmelegedés emberi eredete mellett

Egy amerikai, kormányzati megbízásból készített tudományos beszámoló tényként kezeli, hogy a globális felmelegedésben szerepe van az emberi beavatkozásnak. A szkeptikusok szerint viszont éppen ez bizonyítja a klímakutatás zászlóshajójának tekinthető modellfejlesztés kudarcát. Tovább tart a vita: emberi vagy tisztán természetes hatások dominálnak az elmúlt évtizedek klímaváltozásában?

Miközben a klímaváltozás hívei és szkeptikusai évek óta tartó ádáz csatát folytatnak az éghajlat változásának mértékéről, okairól, egy, az Egyesült Államok kormányának megbízásából készített tudományos beszámoló tényként állítja: az éghajlat változásában kimutatható a csak emberi befolyás hatására történt elváltozás, azaz melegedés.

A meteorológiai mérési eredmények korábbi feldolgozásai alapján a globális felmelegedés csupán a felszíni hőmérsékletekben mutatkozott meg, míg a légkör alsó részének, a troposzférának az átlaghőmérséklete nem mutatott emelkedést. Ez szolgált fő bizonyítékul a klímaszkeptikusok számára a humán eredetű éghajlatváltozás elvetésére.

Melegedés, de bizonytalanságokkal

A brit meteorológiai szolgálat egyik, a kutatásban részt vett szakembere szerint a bizonytalanság leginkább abból adódik, hogy a meteorológiai méréseket nem az ilyen jellegű klimatológiai feldolgozásra szánták. Hiszen a klimatológusok igen kicsi jeleket keresnek nagyon zajos adatsorban. Miközben a troposzféra egyes részeiben a hőmérséklet egyik napról a másikra képes 10 Celsius-fokot változni, a felmelegedés mértéke egy évtized alatt tized, század fokokban mérhető. Éppen ezért szükség van jobb mérésekre, specifikusabb adatokra.

A szeptikusok nem hagyják magukat

A klímaszkeptikusokat természetesen nem adták be a derekukat a láthatóan kissé gyenge lábakon álló magyarázatokra. Szerintük az adatok feldolgozásában nem volt hiba, az eredményekkel ők is egyetértenek. Az interpretációval viszont korántsem. Egyik fő ellenérvük, hogy miközben a ma használatos, az emberi tevékenységet figyelembe vevő klímamodellek egységesen nagyobb melegedést jeleznek előre a troposzférában, mint a felszínen, a valóság - éppen a mostani kutatás szerint - ennek az ellenkezőjét mutatja. A szkeptikusok úgy vélik, itt van az ideje annak, hogy kimondjuk: baj van a klímamodellekkel.

Cél: jobb mérések

A mostani jelentésből is világosan látszik: a klímakutatás fejlődésének elengedhetetlen feltétele a meteorológiai mérések reformja.

Míg a műholdképek csupán a troposzféra átlaghőmérsékletéről adnak számot, a légoszlop pontos mérésére alkalmas rádiószondák meglehetősen ritkán helyezkednek el, és időben sem végeznek eléggé sűrű méréseket. Az adatok minőségének javítása érdekében az átlaghőmérsékletet összhangba kell hozni a troposzféra olyan más fontos paramétereivel, mint a felhőzet, szél, légnedvesség.

A mérések reformja nem csekély kiadást jelenthet az országok költségvetése számára. Így fennáll a szokásos kockázat: ha zsákutcába jut egy kutatás, kidobott pénz lehet a rá költött milliárdos összeg. A döntést a politikusoknak kell hozniuk, úgy, hogy a szakemberek között sincs összhang. Nagy felelősség, nehéz döntés. Félő, hogy nem lehetünk túl optimisták.