Fél évezred legmelegebb ősze Európában

Vágólapra másolva!
Klímakutatók állítása szerint az elmúlt félezer évben nem volt ilyen enyhe ősz Európában. A pozitív irányú hőmérsékleti eltérés Izlandtól egészen Görögországig volt jellemző, ami korábban még nem fordult elő - ez lehet a legerősebb figyelmeztető jel a globális felmelegedés ilyen jellegű hatására.
Vágólapra másolva!

Az idei őszön az Atlanti-óceán európai partjaihoz közel sorozatban keletkeztek markáns ciklonok, miközben Kelet-Európában gyakran épültek fel hatalmas, stabil anticiklonok. Ebben az időjárási helyzetben tartós délies áramlással az egész kontinens fölé enyhe légtömegek érkeztek.

A még nem végleges számítások szerint Európában a szeptember és az október átlaghőmérséklete 11 fok volt, ami a szokásosnál 1,8 fokkal magasabb. A november még ennél is szélsőségesebben alakult: 2,5 fokkal haladta meg az átlagos értéket. A három hónap átlaghőmérséklete közel egy fokkal túlszárnyalta az eddigi legmelegebb őszként számon tartott 1772-es, 1938-as és 2000-es őszi átlagokat. Ez elképesztően nagy kiugrásnak számít egy ilyen hosszú adatsorban.

Egy régebbi kutatási eredmény szerint az északi féltekén egyre korábban köszönt be a tavasz. Az őszi éghajlati adatok változásáról azonban eddig nem készült átfogó tanulmány.

Andrea Menzel, a Müncheni Műszaki Egyetem munkatársa szerint ez részben annak tudható be, hogy az őszi hőmérsékleti anomáliák (az átlagértéktől való eltérések) kevesebb megterhelést okoznak a növény- és állatvilág számára, így kevesebb figyelmet kapnak. Persze az ősznek is megvannak a sajátos problémái. Néhány virágzó faféle, például bizonyos gesztenyék a meleg időben képesek a tél előtt virágozni, ami később károsodással, lefagyással jár. Egyes rovarfélék nem rejtőznek el időben, és később nem tudják majd átvészelni a telet: egyszerűen éhen pusztulnak.

A mérések előtt

Az évszakos tendenciák vizsgálatához szükséges adatok megszerzése igen nehéz, mert az éghajlati adatok pontos, műszeres mérésének tömeges elterjedése csupán a 19-20. század fordulóján következett be. Ezt a problémát próbálja áthidalni Elena Xoplaki, a Berni Egyetem klímatörténésze, aki az 1500-as évekig visszamenőleg rendelkezik szerzetesek, tudósok által feljegyzett, klímára vonatkozó leírásokkal, úgynevezett proxiadatokkal.

A kutatónő a múltbeli adatokat a NASA Goddard Űrközpontjától kapott, 2006-ra vonatkozó hőmérsékleti adatokkal vetette össze. Megjelenés előtt álló tanulmánya szerint az elmúlt három hónap átlaghőmérséklete félezer éves összehasonlításban is különlegesen magasnak számít - még akkor is, ha a történeti adatok érthető bizonytalanságát figyelembe vesszük.

Jürg Lutherbacher, a Berni Egyetem egyik klimatológusa ugyanakkor rámutatott, hogy egy-egy kisebb régióra vonatkozóan nem volt egyedülállóan meleg az idei ősz - ebben talán Németország képez kivételt. A rendkívüliség sokkal inkább abban áll, hogy a pozitív irányú hőmérsékleti eltérés Izlandtól egészen Görögországig volt jellemző, ami korábban még nem fordult elő - holott valójában ez lehet a legerősebb figyelmeztető jel a globális felmelegedés ilyen jellegű hatására.

Folyamatos melegedés

A jelenlegi rekordmeleg ősz beleillik abba a trendbe, ami az elmúlt harminc évet jellemzi. Eszerint tízévente 0,45 fokkal növekszik az őszi európai hőmérsékleti átlag. A most rekonstruált fél évezredes proxiadatok figyelembe vételével megállapítható, hogy ez az eddigi legnagyobb harminc éves emelkedés, és ezen belül az utolsó tíz évhez hasonlót sem regisztráltunk még.

Kontinensünkön a legintenzívebb melegedés egyébként a Brit-szigeteken és Skandináviában következett be. Megvizsgálták a NASA egy olyan hőmérsékleti adatsorát is, amely az elmúlt 50 év értékeit tartalmazza. Ennek alapján az északi sarkvidéken helyenként még az európainál is nagyobb emelkedés mutatható ki. Ugyanakkor például az Egyesült Államokban egyenesen hőmérséklet-csökkenés tapasztalható az őszi átlagokban.

Az emberi beavatkozás hatása

Luterbacher szerint egy-egy extrém évszakos kilengés még a légkör változékonysága által megengedett időjárási kereteken belül marad, de a több évtizedes növekedési trend már erősen azt sugallja, hogy emberi beavatkozás következménye a melegedés.

Xoplaki és Luterbacher megvizsgálták azt is, hogy milyen tél követte az ismert 30 legenyhébb őszt. Ennek alapján azt találták, hogy az enyhe őszöket követő december és február melegebb volt, mint az 1971-2000 közötti harminc év átlaga, ugyanakkor a január kissé hűvösebbnek bizonyult.

A Brit Meteorológiai Szolgálat és a Nemzetközi Klíma és Társadalomkutató Intézet előrejelzése szerint Európában idén valamivel nagyobb esélye van az enyhe télnek. Luterbacher azonban óvatosságra int, hiszen az évszakos előrejelző gyakorlat viszonylag kicsi, a bizonytalanság pedig annál nagyobb - olvasható a Nature online hírportálján.

Az óvatosság jogos, hiszen a légkör nem statisztikusan működik. Az egymást követő évszakok közötti összefüggést - ha léteznek egyáltalán - le lehetne ugyan írni statisztikai alapon, de az ez alapján való előrejelzés nagy tévedésekhez vezethet, mint ahogy ez számos esetben meg is történt.

Mindenesetre az ICI Interaktív Meteorológia szakemberei megmaradnak a tudományosság platformján, és egyáltalán nem vállalkoznak az előttünk álló tél időjárásának a megjóslására. Annyit viszont állíthatunk, hogy a belátható jó egy hétben kitart a szokatlanul enyhe idő.