Új érvek a globális felmelegedés ellen

Továbbra sincs egység a klímakutatásban. Bár az elmúlt néhány hónapban mintha visszafogottabbak lettek volna a klímaszkeptikusok, két neves amerikai szakértő ismét felkavarta az állóvizet. Nemrégiben megjelent könyvükben a jelenlegi klímaváltozást természetesnek és az emberiségre nézve veszélytelennek állítják be. Az élesen különböző, sőt, homlokegyenest ellentétes álláspontok meglehetősen nehéz helyzetbe hozzák és elbizonytalanítják a politikai döntéshozókat is.

A klimatológusok zömének állásfoglalása szerint a globális felmelegedés tény, és azt is bizonyítottnak tekintik, hogy ez alapvetően, de legalábbis jelentős mértékben a humán tevékenységnek köszönhető (ún. antropogén hatások). Ebben a légköri szén-dioxidnak van döntő szerepe, amely elsősorban az ipari tevékenységből származik.

A szakemberek többségének véleménye szerint a globális felmelegedést egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek kísérik, ami főképp a növekvő üvegházhatás által a légkörben tartott többletenergiára vezethető vissza. A legpesszimistább előrejelzések szerint immár visszafordíthatatlan negatív jelenségek sora lép fel, kezdve a jégsapkák olvadásától a Világtenger szintjének emelkedésén át a mezőgazdaságban bekövetkező katasztrófákig.

Klímaszkeptikusok támadása

Ugyanakkor még mindig létezik a klímatudósoknak egy szűkebb köre, akik csupán óvatosságra intik szerintük "túlzásokba eső" kollégáikat. E szkeptikusok szerint a légkör az emberi tevékenység által okozott változásokkal szemben sokkal ellenállóbb, és széles skálán képes a változásokkal ellentétes hatású folyamatok beindítására, amelyek gyakorlatilag kompenzálják az antropogén hatásokat.

A közelmúltban jelent meg egy, a szkeptikusok táborának két neves amerikai szakértője által írott könyv, Feltartóztathatatlan globális felmelegedés címmel. Fred Singer, a Virginiai Egyetem professzora, az amerikai országos műholdas időjárás-előrejelző szolgálat egykori első igazgatója, óceán- és légkörszakértő, valamint Dennis Avery, a Hudson
Intézet környezetvédelmi szakértője a többi kutatóhoz hasonlóan a fellelhető éghajlati adatokra támaszkodik.

A szerzők kifejtik: az adatok arról tanúskodnak, hogy mindig is voltak melegedési és lehűlési periódusok. Sőt, egyre inkább úgy tűnik - állítják -, hogy a maihoz hasonló, néhány évtizeden belüli változások is előfordultak. Erre számos történelmi példát hoznak fel az ókortól kezdve. Véleményük szerint nincs igazi tudományos bizonyíték arra sem, hogy a légköri szén-dioxid lenne az éghajlatváltozás motorja. Éppen ezért a címben szereplő "feltartóztathatatlan" szó arra utal, hogy nem mi okozzuk, de igazából nem is tudjuk befolyásolni az éghajlatváltozást. Véleményük szerint katasztrofális következményektől is felesleges tartani, sőt kiemelik, hogy a múltban bekövetkezett melegebb periódusokban inkább javultak, mintsem romlottak az életkörülmények.

Nehéz helyzetben a döntéshozók

A még mindig eltérő szakmai vélemények miatt az éghajlatváltozás dramatizálását vagy éppen elbagatellizálását sokan még mindig politikai töltetűnek érzik, sőt ennek alapján a döntéshozók felhatalmazva érezhetik magukat a halogatására.

A döntéshozók valóban nincsenek könnyű helyzetben. Egyfelől a társadalom és a kutatók jelentős része sürgeti a klímavédelmi döntések mielőbbi megszületését, ugyanakkor a bizonytalanságok és a szkeptikusok tanulmányai óvatosságra intenek a milliárdos nagyságrendű kiadások előtt. Egy esetleges tévút valóban haszontalan, kidobott pénzzé teheti a jelentős ráfordításokat, miközben számos más fontos területtől vonna el forrásokat. Rövid távon mindenesetre nem várható a klímakérdés végleges objektív eldöntése.

Hazai vélemények

A hazai klímakutatók véleménye sokkal egységesebb ebben a kérdésben. A Magyar Klímakutatók Fóruma a napokban jelentette meg ajánlásait a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozásához. Ebben egyöntetűen kiállnak a globális felmelegedés ténye és annak antropogén eredete mellett. Sürgős intézkedéseket sürgetnek, a klímaváltozást egyenesen nemzetgazdasági szintű kockázatként kezelik.

Az origo olvasóinak túlnyomó többsége is nagyon komoly kérdésnek látja a globális felmelegedést. A Tudomány rovatban jelenleg zajló szavazás szerint csak az olvasók mintegy ötöde szkeptikus (22%) vagy érdektelen (2%) a klímaváltozással szemben. A véleményt nyilvánítók 41 százaléka máris valóságnak tekinti a klímaválságot, és további 35% szerint is "komolyan oda kell figyelnünk".

Egy érdekes adalék

Klímaszkeptikusok ide, szakmai viták oda, a konkrét adatok egyre "beszédesebben" érzékeltetik, hogy valami valóban nincs rendben bolygónk éghajlatával. A NASA által néhány napja közölt globális adatok alapján az északi féltekén a mérsékelt éghajlati öv döntő részén az átlagosnál jelentősen melegebb volt a december, ezen belül is Európa hőtöbblete szembetűnő (amit saját bőrünkön is érzékelhettünk az elmúlt hetekben).

Bár ez egész Földet tekintve a negatív hőmérsékleti eltérések előfordulása nagyjából kompenzálja ezt a hőtöbbletet, ez a helyzet semmiképpen nem nevezhető megszokottnak. Az átlagnál hűvösebb területek zöme egyébként a szubtrópusi, trópusi övbe esik. Elképzelhető, hogy a nagy anomáliákat a mérsékelt és a szubtrópusi öv közötti, a szokásosnál intenzívebb légtömegcserék okozhatták. Természetesen egy havi adat semmiképpen sem lehet alkalmas a globális felmelegedés bizonyítására, jól mutatja ugyanakkor a decemberi időjárás szélsőségességét.

A friss időjárásról itt olvashat. Kérjük, írja meg Ön is véleményét a klímaváltozásról a [email protected] címre, melyet felhasználunk az éghajlatváltozási stratégia kidolgozásában.