A tétlenség ára

A világ országainak most már komolyan foglalkoznia kell a klímaváltozás kérdésével, mert később sokkal nagyobb árat kell majd fizetni a tétlenségünkért, áll az OECD által készített tanulmányban.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy globális szervezet, melynek célja a tagjai közötti kereskedelem korlátozásoktól való megszabadítása, és a fejlődő országok felzárkózásának segítése.

Az OECD legfrissebb, átfogó környezetvédelmi tanulmánya különösen nagy figyelmet szentel a klímaváltozásnak, a vízhiánynak, a növekvő energia-szükségletnek, a mezőgazdaság és halászat problémáinak.

A tanulmány állítása szerint az ellenőrizetlen és felelőtlen környezetkárosítás két évtizeden belül oda vezethet, hogy a Föld népességének legalább a fele megfelelő ivóvíz nélkül marad.

Angel Gurria, az OECD főtitkára szerint az emberiség legnagyobb kihívása a klímaváltozás.

Határozott politizálás hiányában a környezetre nehezedő, egyre nagyobb terhelés visszafordíthatatlan károkat okozhat akár néhány évtizeden belül is. A tétlenség ára magas lesz, pedig a környezetvédelmi lépések, amelyek a mai gazdaság fejlődése mellett elengedhetetlenek, megfizethetőek lennének.

A jelentés hangsúlyozza a globális együttműködés jelentőségét is. Gurria az Egyesült Államok mellett a fejlődő országokat, többek között Kínát és Indiát is sürgeti, hogy írják alá az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó nemzetközi kötelezettség-vállalásról szóló egyezményt.

2030-ra a világ népessége - amely most 6,5 milliárd - 8,2 milliárdra növekszik és a világgazdaság a kétszeresére bővül, amely nagyban köszönhető lesz majd a fejlődő országok, Brazília, Kína és India felelőtlen gazdálkodásának. Ezért is lenne nagyon fontos egy olyan egyezség aláírása, melyben az aláíró felek együtt vállalják a klímaváltozás elleni küzdelem minden terhét.

Az ellenőrizetlen és pazarló energia-felhasználás oda vezethet, hogy 2050-re a szén-dioxid- kibocsátás akár 38 százalékkal is növekedhet.

Az OECD-jelentés útmutatót ad az országoknK, hogyan birkózzanak meg a rájuk váró környezeti és gazdasági kihívásokkal.