Európának alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz

2008.10.01. 10:56

Európában a felmelegedés az utóbbi évszázadban az átlagosnál nagyobb mértékű volt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek, a Világ Egészségügyi Szervezettel és az Európai Bizottsággal együttműködésben készített tanulmánya szerint az európai országoknak alkalmazkodniuk kell a klímaváltozás hatásaihoz, a mediterrán országokban a szárazsághoz, Észak-Európában pedig a több csapadékhoz.

A klímaváltozás kérdése kettős kihívást jelent a világ minden országa számára. A helyzet súlyosabbá válását megelőzéssel, az üvegházhatású gázok csökkentésével, globális szinten pedig egy alacsony karbon-kibocsátás mellett is működő gazdálkodás megvalósításával lehet elérni. A felmelegedés bizonyos hatásaihoz pedig már napjainkban is alkalmazkodni kell, mivel bizonyos mértékű felmelegedéssel a megelőző lépések bevezetése mellett is számolni kell. Így a klímaváltozás elleni küzdelmet, a megelőzés és az alkalmazkodás kettős feladataként kell kezelni..

Európa hegyvidéki területei és tengerpartjai, a mediterrán országok és az északi területek a leginkább veszélyeztetettek a klímaváltozás kapcsán, állítja a Reuters által közétett, nemrégiben megjelent tanulmány.

A globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest 0,8 fokkal emelkedett, eközben Európa átlaghőmérséklete ugyanezen időszakhoz képest 1 fokkal emelkedett. A kontinens körüli tengerek átlaghőmérsékletében 1,2 fokos melegedést regisztráltak, miközben a világtengerek átlaghőmérséklete "csak" 1 fokkal emelkedett.

Az előrejelzések szerint a század végére kontinensünk átlaghőmérsékletének emelkedése 1 és 5 fok közé lesz tehető. Az elmúlt 50 évben megfigyelt trendek, a hőhullámok gyakoribbá válása és az extrém hideg hőmérsékletek előfordulásának ritkulása, várhatóan a következő évtizedekben is tovább folytatódik.

A jelenlegi trendek figyelembevételével, Észak-Európában sokkal több csapadék fog hullni, míg a mediterrán országokban egyre gyakoribbá válnak az aszályok. Az éves csapadékösszegben óriási különbségek alakulnak ki a csapadékos északi és a száraz déli területek között, ami szükségessé teszi a folyóvizekre alapozott öntözési technikák felülvizsgálatát.

A klímaváltozás egyéb hatásai között szerepel, hogy a hó-, és jégtakarók olvadásával emelkedik a tengerek vízszintje, amely főként a tengerparti területeken élőket veszélyezteti. 1850 óta az Alpok gleccsereinek kétharmada eltűnt, és ha Grönland és az Északi-sark jégtakarói is eltűnnek, a világtengerek szintjének emelkedése akár az 50 centimétert is meghaladhatja.

A klímaváltozás következtében bizonyos régiókban, Északnyugat-, Közép- és Kelet-Európában, sokkal gyakoribbá válnak az árvizek, főként tavasszal és télen. A mediterrán országokban viszont a vízhiánnyal és az erdőtüzekkel kell majd megküzdeniük az embereknek. Gyakoribbá vállnak a hőhullámok, mint amilyen a 2003-as is volt, amely Európa szerte több mint 20 ezer halálos áldozatot követelt.

Az állatvilágban is megfigyelhető a változás, számos madárfaj, rovar és emlős költözött északabbra, Európa tengereiben pedig egyre többször bukkannak fel szubtrópusi tengerekben honos halak.

Az átlaghőmérséklet emelkedésével a vírushordozó moszkitók előfordulási területe is növekszik. Így akár Európában is feltűnhetnek bizonyos fajok, mint amilyen az ázsiai tigris moszkitó, amely 23 különböző fertőzést terjeszt, beleértve a Dengue-lázat is. A magas lázzal, fejfájással, ízületi-, izom- és csontfájdalommal járó betegség gyakran halálos kimenetelű is lehet. A megbetegedések kockázata természetesen függ az emberek viselkedésétől, az egészségügyi rendszerek állapotától, és attól, hogy a problémákat sikerül-e időben felismerni és orvosolni, figyelmeztet a jelentés.

Lesz néhány ország, amely a klímaváltozás pozitív hatásait is élvezheti majd, például az északi országok, ahol a melegedés következtében megnyúlik a mezőgazdasági tenyészidőszak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK