Eredményes volt a poznani klímacsúcs

Az Európai Bizottság is üdvözölte a december 12-én befejeződött poznani klímakonferencia eredményeit. A konferencia egyik célja volt egy átfogó klímavédelmi megállapodás előkészítése a 2009 végén Dániában megrendezésre kerülő klíma-csúcstalálkozóra, ahol döntenek majd a kiotói jegyzőkönyv lejárta utáni időszak teendőivel kapcsolatban. 

A konferencia résztvevői számos kérdésben megállapodtak. Megtervezték a 2009-es év munkamenetét, amely várhatóan felgyorsítja a jövőbeli tárgyalásokat. Megoldás született arra is, hogy a kiotói jegyzőkönyv keretén belül működő Alkalmazkodási Alapot miként használhatják fel a fejlődő országok. Az Alkalmazkodási Alap létrehozásáról még 2007 decemberében, Bali szigetén tartott klímakonferencián döntöttek a politikusok. A pénzügyi alapot a világ szegény országai részére hozták létre, hogy az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni intézkedések és programok anyagi háttere biztosított legyen. Az Alkalmazkodási Alap felhasználásával a fejlődő országok részt vehetnek olyan projektekben, melyeknek a célja, az országok felkészítése a globális klímaváltozás elkerülhetetlen következményeire.

Az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős biztosának, Sztavrosz Dimasznak a véleménye szerint a poznani klímakonferencia fontos állomása volt a koppenhágai klímacsúcs felé vezető útnak, ahol a világnak egy új klímavédelmi megállapodást kell majd aláírnia, a 2012 utáni időszak teendőivel kapcsolatban.

A 12 napos konferencia előrelépést hozott abban a tekintetben is, hogy minden részt vevő ország, beleértve a fejlődő országokat is, osztozott egy új jövőkép elfogadásán, az új klímavédelmi együttműködés jegyében, bár a politikusokra még nagyon sok feladat vár addig, amíg Koppenhágában egy mindenki számára elfogadható megállapodást aláírnak.

December 12-én, a poznani klímatalálkozóval egy időben tárgyaltak Brüsszelben az Európai Unió klíma- és energiaügyi csomagjáról. A Brüsszelben elfogadott megállapodás, amely szerint az EU egyoldalúan vállalja, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását, példát mutat az egész világnak, hogy az alacsony karbonkibocsátás mellett is fenntartható a gazdasági jólét. Sztavrosz Dimasz szerint ez azonban még csak az első lépés. A legfrissebb kutatási eredmények szerint ahhoz, hogy a katasztrofális mértékű melegedést elkerüljük, a fejlett országok mindegyikének 30 százalékos károsanyagkibocsátás-csökkentést kell vállalnia 2020-ig. Ha a nemzetközi partnerek maguk is elfogadnak hasonló vállalásokat, az unió akár a 30 százalékos csökkentést is vállalná. Ennek az elképzelésnek az elfogadását szorgalmazta az Európai Unió a poznani klímatalálkozón, és emellett fognak érvelni a koppenhágai csúcstalálkozóig tartandó megbeszéléseken is.

A kiotói szerződést aláíró fejlett országoknak további erőfeszítéseket kell tenniük a károsanyag-kibocsátásuk csökkentésére még a jövő márciusban kezdődő tárgyalások előtt és júniusra ki kell dolgozniuk egy előzetes nemzetközi megállapodást. A jövő évi tervezetben négy tanácskozás szerepel, de további időpontok is bekerülhetnek a naptárba, amennyiben azt szükségesnek látják.